Rólunk

  • Mérföldkövet jelent, hogy magyar állami támogatással fölépült 2024. tavaszára Kovásznán a Csoma Emlékközpont és Népfőiskola háza. Az épület létrejöttének története harminc évet ölel fel. 1994-ben a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület alapító elnökeként Gazda József író, szociográfus, művelődésszervező felkérte Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építészt a Csoma-központ megtervezésére. Makovecz Imre megbízásából, felügyelete és korrigálása mellett akkori ifjú tanítványa, későbbi munkatársa, Csernyus Lőrinc építész készítette el a Kőrösi Csoma életművére támaszkodó tervet. A koncepció szerint az épületterv kapocs kívánt lenni kelet és nyugat között: a magyar ősi kultúrát, organikus építészetet kapcsolja össze a keleti tibeti építészeti stílussal.

    A kivitelezés elkezdéséhez azonban a 90-es évektől az egyesületnek se téglajegyek kibocsátásával, se egyéb forrásból nem sikerült előteremtenie a forrást. Mígnem a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz benyújtott pályázatunk révén a magyar állam 2020-tól fölkarolta a központ felépítésének ügyét, és összesen közel 422 millió Ft támogatásból fölépülhetett a Csoma Emlékközpont és Népfőiskola, a Kovászna-Belváros Református Egyházközség által az egyesületnek adományozott Pap-kerti telken, a Piliske út 2. szám alatt.

    A központ működésének célja és központi eleme Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása, szellemiségének átörökítése a következő nemzedékek számára, életművének, és a vele kapcsolatos szakirodalom ismertetése. A Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész által megtervezett kétszintes létesítmény kiállítótereket, 60-70 főt befogadó konferenciatermet, irodahelyiségeket és 5 vendégszobát is magába foglal. Az Csoma Emlékközpont és Népfőiskola épülete ünnepélyes felavatása a Kőrösi Csoma születésének 240. évében megrendezett Csoma Napok nyitányán, 2024. április 8-án történik, Csák János, Magyarország kulturális és innovációs minisztere jelenlétében.

    • Úttörő a tibeti tanulmányok terén: Kőrösi Csoma Sándor jelentősége elsősorban abban áll, hogy ő volt az egyik első európai tudós, aki alaposan tanulmányozta a tibeti nyelvet és kultúrát. Munkája óriási lendületet adott a tibetológia kialakulásának.

    • Nyelvészeti hozzájárulások: Kőrösi Csoma nem csupán a tibeti nyelvet tanulmányozta, hanem alapvető nyelvtudományi módszereket alkalmazott annak megértésére. Sikerült lefordítania a tibeti nyelv számos művét, így hozzájárulva a nyelvészeti kutatások fejlődéséhez.

    • Kulturális felfedező és gyűjtő: Kőrösi Csoma felfedezőként ismert, aki átfogóan gyűjtötte és dokumentálta a tibeti kultúrát és vallást. Munkája révén bemutatta a tibeti nép életét és hagyományait a nyugati világnak.

    • Szakirodalom előfutára: Kőrösi Csoma művei és tanulmányai alapvető források lettek a tibetológia és az orientalizmus terén. Számos későbbi tudós támaszkodott munkásságára és kutatásaira a tibeti kultúra és vallás mélyebb megértéséhez.

    • Inspiráció az utókor számára: Kőrösi Csoma élete és munkássága inspirációként szolgál mind az akadémiai világban, mind a kulturális és humanitárius tevékenységek terén. Példája arra ösztönöz, hogy mennyire fontos a tudományos felfedezés és a különböző kultúrák megértése.

    • Örökség és emlékezet: Kőrösi Csoma Sándor öröksége tovább él a mai napig. Ő maga a tibetológia és az orientalizmus elismert alakja marad a történelemben.

    A Csoma-gyűjtemény az Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Közép-Európában is egyedülálló nagyságú tibeti gyűjteményének a magja.
    Itt
    tanulmányozható a képekre kattintva.

    Részletek a MTA Csoma-honlapján, dokumentumfilmekben és útjának virtuális rekonstrukciója Flórián Csaba által.

  • A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola működésének célja és központi eleme Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása, életművének, és a vele kapcsolatos szakirodalom ismertetése, Csoma szellemiségének átörökítése a következő nemzedékek számára. Az 1990 tavaszán alapított és Gazda József által több mint harminc éven át képviselt KCsSKME tevékenységi területe eddig főként a térség egy szűkebb, elsősorban a helyi magyar, művészetek és tudományok iránt érdeklődő, felsőfokú képzéssel rendelkező felnőtt célközönséget szólított meg, Népfőiskolánk célja, hogy ezt a célközönséget az életkor, érdeklődés és nemzetiség tengelyein is bővítse, új tevékenységekkel gazdagítsa.

Csoma-ösztöndíj

Idén áprilisban teljesül egy három évtizedes álmunk: avatjuk a dokumentációs központnak helyet adó épületet Kovásznán, melyet a kovásznai református egyház és a magyar kormány segítségével sikerült felépíteni. A számunkra felbecsülhetetlen értékű támogatást azzal szeretnénk meghálálni, hogy megalapítjuk a Csoma-ösztöndíjat, melyet 2025-től kezdődően évente szeretnénk odaítélni egy arra érdemes fiatalnak, tanulmányi költségeket fedezendő.
Az ösztöndíj egyben felélesztése is lenne annak az örökségnek, mely szintén Csomától maradt reánk.

Ő ugyanis 1836-tól a Szabadságharc leveréséig éppen a kézdivásárhelyi Katonaneveldén keresztül részesített ösztöndíjban arra érdemes fiatalokat. Sajnos a Szabadságharc bukása után a Stipendium Csomaianum pénzalapjai nyom nélkül eltűntek, akár sok minden egyéb abban a korban. Mi ezt az örökséget szeretnénk újraéleszteni, ezáltal biztosítva, hogy Csomának nem csak emlékét őrző háza lesz szülőföldjén, de tudós, kutató követője is.

Hozzájárulás

Sütiket használunk

Weboldalunkon sütiket használunk. Ezek közül néhány elengedhetetlen a webhely működéséhez, míg mások segítenek nekünk a webhely és a felhasználói élmény javításában (nyomon követési sütik). Ön dönthet arról, hogy engedélyezi-e a sütiket vagy sem. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ha elutasítja őket, előfordulhat, hogy nem tudja használni az oldal összes funkcióját.