"A régi erdélyi iskolák felidézése megtartó lelki erőt kínál, ilyen erőforrás az erdélyi történelem is: a megmaradás közösségi erkölcsének története. A kései versekben mind gyakrabban öltenek alakot a történelmi emlékek (...) a Tibeti kantáta című költeményben az erkölcsi mintaként megidézett Kőrösi Csoma Sándor kitartásának morális példájára hivatkozik." – írta a Kossuth-díjas Lászlóffy Aladárról (Torda, 1937. május 18. – Budapest, 2009. április 20.) kritikusa, Pomogáts Béla. A Kőrösi Csoma Sándor – Tibeti kantáta a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által 1992-ben, Csoma születésének 150. születésnapjára meghirdetett pályázatának I. díjas költeménye (megosztott I. díj Ferenczes Istvánnal: Kőrösi Csoma Sándor tibeti dalai).
- Kategória: Csoma Sándor
Kőrösi Csoma Sándorról a köztudatban, s részben a tudományban is, a régi, még a nemzeti romantika idején kialakult kép él: egy árva székely-magyar önerejéből elindult a magyarok őshazáját megkeresni. E cél eléréséért minden megpróbáltatást elvisel, mert kivételes erkölcsi tulajdonságokkal a legmostohább körülményeken is úrrá tud lenni. Kérdés, hogy az új évezred küszöbén nem kell-e felülvizsgálnunk a Kőrösi Csomáról alkotott, a maga nemében fontos, igaz és veretes képet?
- Kategória: Csoma Sándor
Borbás Marcsi dokumentumfilmje a HírTV-ben (2010):
- Kategória: Csoma Sándor
"Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat keletre jövök
s ahogy lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet,
egész életemet oly tudománynak szentelem, melyek
a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak
és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban
lévő adatokra nemzetem történetében."
(Kőrösi Csoma Sándor)
Kőrösi Csoma Sándor, a tibetisztika megalapítója életének, munkásságának máig ható, nyomon követhető, széles szakterületi spektrumban kutatható a hagyatéka. Tudjuk, hogy célkitűzése a magyarok őshazájának felkutatása volt, s a számos nyugati és keleti nyelv, amelyet elsajátított, mind az erre irányuló adatgyűjtést, tanulmányozást szolgálta.
Születési dátumáról nincs egységesen elfogadott álláspont: hivatalosan elfogadott adat szerint 1784. március 27-én született Erdélyben, Háromszék megye (ma Kovászna megye, Románia) Kőrös nevű falujában – település, amelyet emlékére 1904-ben a Csomakőrös nevet vette fel.
– Életrajzi adatok - kronológia kutatója, Flórián Csaba magyarázataival
– Interaktív térképen lekövethető útja a MatHub térképen – Flórián Csaba munkája
– A Csoma-gyűjtemény a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteményében
– A Tibeti-gyűjtemény – A Csoma-gyűjtemény az MTA Könyvtára Közép-Európában is egyedülálló nagyságú tibeti gyűjteményének a magja
Kapcsolódó:
a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület 1991-től évente szervezett tudományos üllésszakain elhangzott előadások teljes anyaga digitális adatbázisunkban.
- Kategória: Csoma Sándor
"Kőrösi Csoma olyan eszményképet adott az indiai szabadságküzdelemhez, mely a mai napig erősen él ebben az országban" – hangzik el többek között az India magyarjai – Kőrösi Csoma Sándor dokumentumfilmben.
A Keleti Filmtársaság által 2008-ban bemutatott sorozat Csomáról szóló részében közreműködtek:
Bethlenfalvy Géza, Dr. Lokesh Chandra, Lompo Angchuk, Dr. Lázár Imre, Irimiás Balázs, Barcza Gergely.
Operatőr: Fazekas Peti
Rendező: Bonta Zoltán
- Kategória: Csoma Sándor