Fábián Ernő író, filozófus születésének 90. évfordulója alkalmából szervezett emléknapot október 25-én a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola. Egykori tanítványok, rá mentorként tekintő politikusok, meghívott eszmetörténészek, valamint tisztelői koszorúzási ünnepen és emlékkonferencián tisztelegtek a Kovásznán 1934. október 12-én született, és ugyanitt 2001. augusztus 9-én elhunyt személyiségre emlékezve. Az alábbiakban Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola vezetője köszöntője olvasható.
Tisztelt meghívottak, kedves vendégeink!
Szeretettel és nagy tisztelettel köszöntök mindenkit, aki hozzánk szegődött ma azért, hogy felelevenítsük egy olyan ember emlékét, aki nélkül ma sokan nem azok lennénk, akik vagyunk. Fábián Ernő nélkül – ez meggyőződésem – a világ, amelyben élünk, sokkal egysíkúbb, unalmasabb, s megkockáztatom, egyes népcsoportokra, földrajzi tájegységekre nézve élhetetlenebb is lenne.
Ma már nem érzékeljük kiváltságként, hogy gyermekeink anyanyelvükön tanulnak, ügyeinket magyarul intézzük, bármilyen könyvet kiadhatunk, megvásárolhatunk, hogy az előttünk járó nagy egyéniségek emlékére, neves ünnepeink alkalmával szabadon, félelem nélkül állhatunk körbe, s hogy kéznyújtásra, kattintásra van tőlünk bármilyen tudás, melynek megszerzése nem jár megtorlással, bárkivel megosztható, fennhangon továbbadható, akárcsak a fontos dolgokról alkotott véleményünk. Vagy legalábbis, amennyiben igényünk támad erre, megtehetjük legjobb lelkiismeretünk szerint.
Természetesen annak is igaza van, aki most cáfolja az iménti felsorolást: nincs még itt az önrendelkezés, a szabad gondolkodás Kánaánja. Mi viszont, akik majdnem annyit éltünk a rendszerváltás előtt, mint utána, és óriások válláról tekintettünk a jövőbe, tudjuk: ha nincs is még itt, ma már egyéni döntés kérdése, hogy élünk-e a megteremtett lehetőséggel, vagy le-, illetve félrehajtott fejjel, automatizmusok és egyéb kényszerítőnek vélt tényezők mentén, szabad gondolkodás és cselekvés nélkül éljük le az életünket.
Mert szabadon élni végső soron egyéni döntés kérdése. Ezt állította, ezért élt, s ezt adta tovább számunkra néhai Fábián Ernő, író, filozófus, pedagógus, egyesületünk alapító tagja, alelnöke és titkára, sokunk tanára, mentora, kollégája és barátja, aki idén lenne 90 esztendős. Fábián Ernő alkotó emberi léptékben túl rövidre fogott életpályája annyira volt elég, hogy lerakja a gondolat szabadság felé vezető útjának járólapjait, s aztán odaátról figyelje, hogy merre járnak, hányan vannak itt azok, akiket az úton elindított.
Körültekintve azt gondolom, éppen elegen, és bízom benne, hogy akik majd a következő megemlékezést szervezik, hoznak még egy-egy embert magukkal. Végső soron mi is azt tesszük, amit tőle tanultunk, számunkra nyújtott. Osztályunk ballagása alkalmával ezt jegyezte be titkos Naplójába:
„Mit is akartam velük elérni? Egy mondatban össze lehet foglalni. A lehetőségeken belül édent varázsolni az abszurd valóság fölé (…) hogy mindenki nemzetiségre való tekintet nélkül otthon érezze magát. A becsület, tisztesség, ésszerűség és érdem uralkodjon közöttük. (…) Milyen eredménnyel? Ki tudja azt megmondani?”.
Hiszem, hogy minden – nem csak pedagógusnak – de közösségszervezőnek, vezetőnek, bárkinek krédója lehet ez a pár mondat ma is, hiszem, hogy Ernő bácsi korát messze megelőző megfontolt bölcsessége, gondolkodó, felelős értelmiségi számára ma is követhető és követendő útjelző.
Éppen ezért, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola nevében szeretettel és nagy megbecsüléssel üdvözlöm mindazokat, akik ma velünk együtt emlékeznek rá, mindenek előtt: Németh Zsolt urat, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökét, Dolhai István urat, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét Tamás Sándor urat, Kovászna Megye Tanácsának elnökét, Toró T. Tibor urat, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnökét Gyerő József polgármester urat, és minden kedves vendégünket, együttműködő és közreműködő társainkat, volt kollégákat, tanítványokat, pálya- és beszélgetőtársakat, könyveinek szerkesztőit.
Kívánom, hogy legyen a mai nap Fábián Ernőhöz méltó gondolatok ébresztője, olyanoké, melyekre büszke lenne, s melyeknek ő is örülne.
Ferencz Éva
Kovászna, 2024. október 25.
Fent: Ferencz Éva beszéde Fábián Ernő szobránál. Lenn: A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népiskola nevében Ferencz Éva elnük és Balogh Zoltán alelnök koszorúznak. Fotók: KCsSKE és Népfőiskola / Szabó Renáta, Tasnádi Levente