Médiavisszhang
A portál utánközlésben közvetíti Bodor Tünde helyszíni tudósítását. Köszönjük!
A Kőrösi Csoma Sándor emlékére idén 35. alkalommal megszervezett Csoma-napok apropóján a magyar utazóról elnevezett kovásznai emlékközpont két értékes alkotással gazdagodott.
Az elmúlt 30 évben elhangzott kutatási eredmények, értekezések rendre megjelentek kötet formájában is, idén sem volt másképp: a négy fejezetre (Csoma-kutatás, illetve Csoma nyomdokain, magyarságkutatás, nyelvészet és néprajz) tagolt könyvről Ferencz Éva, az egyesület elnöke ezt mondta a Csoma-tárlat megnyitóján: „idei kötetünk a Kőrösi Csoma Sándor – A magyarok és Európa címet viseli, ez volt ugyanis a tavalyi konferenciánk témája. A meghirdetett téma apropóját az adta, hogy tavaly éppen 240 éve született Kőrösi Csoma Sándor, és 200 éve kezdett hozzá a tibeti-angol szótárához és grammatikájához.”
Nagy élményt jelentett kicsiknek és nagyoknak is a kolozsvári Puck Bábszínház előadása: a Molnár Vilmos műve alapján Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei címmel Varga Ibolya által rendezett zenés bábelőadás.
Ami a Kovászna Megyei Kulturális Központ partnerségével a kovásznai Kádár László képtárban megszervezett tárlatot illeti, az idén azt várták a kiállító képzőművészektől, hogy megfogalmazzák Kelet-Európa kulturális és művészeti identitását, valamint reflektáljanak a régió és a globális művészeti tendenciák viszonyára.
A pályázatra 80 mű érkezett – Ferencz Éva elégtétellel jegyezte meg, ez a nagy szám bizonyítja, hogy a téma foglalkoztatja a művészeket. A kiállításba 37 alkotás került be. A Szentimrei-díj birtokosa, aki jövőre egyéni kiállítással is jelentkezhet a kovásznai Kádár László képtárban, Lőrincz Inez. A Kőrösi Csoma Sándor-díjat, melyet annak az alkotónak ítélnek oda, aki a legjobban tükrözi a pályázati tematika szellemiségét, Fazakas Barna kapta.
A 109-es Havadtőy Sándor Cserkészcsapatot közreműködésével zajló szertartásos esti fáklyás felvonulás és a művelődési ház előtti szobor megkoszorúzása után a cudar, szeles-havas áprilisi idő elől a művelődési házba „menekültek” a résztvevők, ahol Gyerő József polgármester és Ferencz Éva egyesületi elnök köszöntötte őket, majd a Csoma Emlékközponthoz vonultak az ünnepség résztvevői, ahol két nagyszerű alkotást is birtokba vehetett a helyi közösség. Egyik a szombathelyi Tibeti Klub adományaként érkező Életfa-szobor, a kolozsvári születésű, jelenleg Kercaszomoron élő Szervátiusz István alkotása.
A másik dr. Flórián Csaba nyugdíjas orvosnak köszönhető, aki 2023-ban kezdett adománygyűjtésbe egy Kőrösi Csoma Sándor bronz mellszoborra: a Kovásznán felavatott alkotás Czinege Istvánnak egy 1985-ben készített művéről készült másolat, amelyet az eredeti mészkőszobor alapján Dienes Sándor bronzöntő mester öntött formába. Nagy értéket jelent az a Magyar Tudományos Akadémia által adományozott kiállítás is, amelynek pannóin magyar-román-angol nyelvű szövegeken Csoma életútját követhetjük végig. A kiállítás kurátorai: Kelecsényi Ágnes indológus és Orosz Gergely tibetológus.
A péntek esti gálaműsor után szombat délelőtt a konferenciát záró kerekasztalon a 21 résztvevő kutató megvitatta az elhangzott előadásokat, majd Csomakőrösön folytatódtak az események. Az ünnepi istentisztelet után a Jakabos Ödönnek ítélt Csoma-emlékérmet posztumusz kitüntetésként vehették át az író-utazó lánytestvérei, akik néhai bátyjuk kapcsolatteremtő képességét és rendkívüli kitartását méltatták. mint elhangzott, Jakabos Ödön 1972-73-ban elzarándokolt Indiába, egy maréknyi csomakőrösi földet is vitt nagy elődje nyughelyére, a dardzsilingi sírtól pedig elhozott egy maréknyit a szülőhelyére, Csomakőrösre.
Említésre méltó, hogy a Delhi Liszt Intézet Kőrösi Csoma Sándor halálának dátumára időzítve szervezett hagyományos ünnepséget a dardzsilingi sírnál és onnan üzent az itthon emlékezőknek, míg Ferencz Éva egyesületi elnök beszéde fordított irányban tette meg ezt az utat az indiai megemlékezésre. Ezt a gesztust mostantól hagyományként tartják a bölcső és sírhely Csoma-emlékápolói.
Kovászna város kiemelt kulturális eseményének védnökségét Bogár Ferenc, Magyarország Bukaresti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője vállalta el, a rendezvénysorozat a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat révén a magyar kormány kiemelt támogatásának örvendhetett.
Fotó: Kovászna Város Kulturális Központja / Kerekes Csanád
- Kategória: Médiavisszhang
Bartók Emese és Somogyi Csaba riportja az ETV Híradónak. Köszönjük!
- Kategória: Médiavisszhang
A Háromszék napilap helyszíni tudósítása a nyitónapról - Bodor János tollából, Kerekes Csanád felvételeivel. Köszönjük!
A Csoma Napok idei rendezvénysorozata a Kőrösi Csoma Sándor Dokumentációs Központban kezdődött, ahol tegnap délelőtt tartották meg a 35. jubileumi tudományos konferenciát. Az eseményt Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola elnöke nyitotta meg, aki köszöntötte a résztvevőket, és külön köszönetet mondott Gazda Józsefnek, az egyesület tiszteletbeli elnökének, aki az esemény létrejöttét és 35 évének folyamatát irányította.
Ferencz Éva és Gazda József a Csoma Napok megnyitóünnepségén. Fotó: Kerekes Csanád
Ferencz Éva kiemelte: ez az első alkalom, hogy a konferencia ebben az új, tavaly felavatott épületben zajlik. Az új központ, amely Gazda József álmainak megvalósulása, méltó helyszínt biztosít a Csoma Napok rendezvényeinek, és most, 35 év után végre elérkezett az idő, hogy a közösség és a látogatók számára is elérhetővé váljon.
Gazda József köszöntötte a konferencia résztvevőit, és visszatekintett a kezdetekre. Elmondta, hogy 1991-ben, egy gyűlésen döntöttek arról, hogy létrehoznak egy Csoma-emlékközpontot, és ennek megvalósításán azóta folyamatosan dolgoztak. Az álom, amely évtizedek óta motiválja őket, ma már valósággá vált. Gazda József hangsúlyozta, hogy a konferencián elhangzó előadások gazdagítják a magyar történelem kutatását, elmélyítik a Csoma Sándor által végzett munkáról és annak egyetemes jelentőségéről szóló tudományos megértést.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület 1990-ben alakult 37 lelkes alapítóval, és azóta minden év áprilisában megrendezi a Kőrösi Csoma Sándor Napokat. A rendezvény célja, hogy tisztelegjen a nagy Kelet-kutató tudós emléke előtt és a magyar kulturális hagyományokat őrizze. Az egyesület 1991 óta minden évben tudományos konferenciákat szervez, a bemutatott tudományos dolgozatokat pedig 1998 óta konferenciakötetekben teszik elérhetővé. Eddig 30 kötetet adtak ki, amelyekben összesen 278 szerző 855 tanulmányát jelentették meg.
Gazda József az idei Csoma-kötet előszavában ezt írja: „Kőrösi Csoma Sándor emléke ápolásának a feladatát nem mi választottuk, tűztük célunkul, azt, mint feladatot, a szülőföldtől kaptuk. Nem lehetett a mi akaratunk, hogy ő itt született meg, innen indult el egy önként felvállalt küldetést teljesíteni. De ha ez így történt, itt tette első lépéseit azon az úton, mely az egyetemes nagyságba torkollott, a szülőföldnek kötelességszerűen kellett felvállalnia az ő emlékének az „örök fénybe” helyezését, annak ápolását. (…) És hogy ezek ne csak az ő személyére, hanem az egyetemes jelentőségű munkájára, tevékenysége tanulmányozására, kutatására, annak tudományos feltárására, sőt, áttételesen: a kik vagyunk, honnan jöttünk? kérdéskörre is kiterjedhessenek, már a kezdetektől fogva tudós kutatókat is meghívtunk rendezvényeinkre, s elindítottuk tudományos konferenciáink sorozatát is, melyek célja volt: ösztönözni az őáltala felvállalt problémák kutatására s ezzel továbbadni a fáklyát.”
Az egyesület célkitűzései között szerepelt egy emlékház és emlékközpont létrehozása, amelyet hosszú küzdelmek árán sikerült megvalósítani. A Csoma Napok rendezvénysorozatának évről évre bővülő programja nemcsak a nagy Kelet-kutató előtt tiszteleg, hanem a magyar kulturális és tudományos értékek továbbörökítésének záloga is lett.
A konferencia megnyitója után a kulturális programok is megkezdődtek. A Csoma-legendáriummal, Molnár Vilmos József Attila-díjas csíkszeredai író novellafüzérével indult a rendezvénysorozat. A kolozsvári Puck Bábszínház különleges előadása a nyelvtudós életének és utazásának fehér foltjait próbálta kitölteni a mese eszközeivel. Az előadás nemcsak gyermekeknek szólt, hanem minden érdeklődő számára betekintést nyújtott Csoma Sándor kalandos és mély gondolkodású életébe. Este a Csoma-tárlat megnyitójával és fáklyás megemlékezéssel folytatódott a rendezvénysorozat.
- Kategória: Médiavisszhang
Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai témakörű tudományos konferenciával, majd a kolozsvári Puck Bábszínház Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című előadásával kezdődött csütörtök délelőtt Kovásznán a 35. Csoma-Napok, amely a világ egyik legismertebb és legelismertebb magyar tudósának, Kőrösi Csoma Sándornak, a tibetisztika megalapítójának életére és munkásságára emlékezik.
A szombatig Kovásznán és Csomakőrösön tartott 35. Csoma-Napok rendezvénysorozatról Ferencz Évát a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola vezetőjét kérdezte a Bukaresti Rádió magyar adása szerkesztő-műsorvezetője, Forró László. Köszönjük!
- Kategória: Médiavisszhang
Profi Rádió – Kelemen Gábor interjúja Ferencz Évával és Dr.Jakabos Sárával. Köszönjük!
- Kategória: Médiavisszhang