Médiavisszhang
Kubassek János geográfus- és tudománytörténész, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum címzetes igazgatója, Kőrösi Csoma Sándor életútjának kutatója Atlasz varázsa címmel jelentette meg 718 oldalon az elmúlt negyven év során megjelent cikkeit, tanulmányait. Az életműkötet olyan magyar utazókat, földrajzi felfedezőket mutat be, akik a világ különböző tájain és a Kárpát-medencében utazgattak. Ennek kapcsán jelent meg interjú a szerzővel az Országúton. Ajánljuk figyelmükbe a kötetet és interjút!
- Kategória: Médiavisszhang
Az Ignácz Rózsa Erdélyi Magyar Egyesület, a Kovászna Városi Művelődési Ház és a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola idén szeptember 27-29. között szervezi meg Kovásznán a hagyományos Ignácz Rózsa Napokat, melyek keretében szeptember 28-án helyet kap az Ignácz Rózsa irodalmi verseny is. A Székely Hírmondó eljuttatta Olvasóihoz a felhívást. Köszönjük!
- Kategória: Médiavisszhang
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület (KCsSKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke, Gazda József művészeti író, etnográfus és szociográfus Mindennek mestere – A falusi tudás könyve című kötetének a bemutatójára került sor nagyszámú érdeklődő jelenlétében szerda este a kovásznai Városi Művelődési Ház Ignácz Rózsa-termében. A bővített kiadásban megjelent könyvről Ferencz Éva, a KCSSKE elnöke faggatta a szerzőt.
A Háromszék napilap tudósítása, Bodor János tollából. Köszönjük!
- Kategória: Médiavisszhang
A Művelődés folyóirat áprilisi lapszámának vezércikkét a Kovászna – Csomakőrös legelső, 1990-es Csoma Napokja inspirálta, és Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évében visszaröpít a 34 évvel ezelőtti energiákhoz. Benkő Levente történész, újságíró, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület alapító alelnöke, a kolozsvári Művelődés közművelődési folyóirat nem mellesleg háromszéki származású főszerkesztője írását tesszük közzé az alábbiakban. Szeretettel köszönjük!
Köszönet a példáért
Akkor is szépen sütött a nap. Ha emlékeim nem csalnak, azok a tavaszok még tavaszok voltak. Vagyis akkoriban a télből pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy jöttünk át a kikeletbe, s onnan is csak szép lassan a nyárba, nem pedig úgy, hogy a téli gúnyát máról holnapra nyári rövid ujjúra váltottuk. Vagyis azok a tavaszok nem olyanok voltak, hogy a telelésből egyszerre nyaralás lett.
Szóval azon az ezerkilencszázkilencvenes tavaszon a Háromszék című napilap április másodiki számában olvastuk a hírt.
Hogy a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, valamint a „felnőtt” és az ifjúsági érdekvédelmi szervezet – a rendszerváltás napjaiban éppen létrejött Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szervezet – Csomakőrös nagy szülöttjének, a világhírű tudós Kőrösi Csoma Sándor születésének kétszázhatodik évfordulóján tartandó megemlékező ünnepségre mindenkit meghív. 
Benkő Levente Műveődés-főszerkesztő Fotó: Horváth László / Csomakőrös, Kőrösi Csoma Sándor szobor./ Művelődés-jelkép.
Mivel tehát a meghívás mindenkinek szólt, felkerekedtünk, s Nagy Sándor nyugalmazott baróti bányafőmérnök szürke ezerhármas dácsiájával hárman: ő, azaz Sanyi bácsi, a felesége, azaz Nagy Rózsika néni, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, a Baróti Szabó Dávid nevét éppen felvenni készülő erdővidéki középiskola igazgató asszonya, valamint jószerénységem, felkocsikáztunk Kovásznára. És ugyan nem hivatalos meghívottakként, hanem csak úgy érdeklődőkként, de ott voltunk azon az április negyediki délutánon.
Volt koszorúzás Csomakőrösön és a fürdővárosban, tudományos ülésszak – akkori szóhasználattal: szimpozion – francia, román és magyar Csoma-kutatókkal, s volt irodalmi műsor a kovásznai filmszínház termében. Ott és akkor láttuk, hogy a kovásznaiaknál miként nyílik és kér utat, helyet magának az önszerveződő és önjáró közművelődés.
Abban a soha vissza nem térő időben történt mindez, amikor ezerkilencszáznyolcvankilenc decembere után mindenütt megmozdult a tenni akarás, s amikor az azelőtt már létező néhány kevés közművelődési tömörülés mellett újak és újabbak jelentkeztek, ki-ki a maga elképzelésével és tartalmával, de egyazon közös nevezőn: a közjóért.
A kommunista elvtársak által 1948-ban betiltott Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, közismertebb nevén az EMKE még újra sem volt indulva, mert az éppen egy év múlva történt meg Brassóban, ahol zsúfolásig tele volt a Drámai Színház nagyterme. És abban az időben történt mindez, amikor Erdővidéken, Baróton az idézett kovásznai Kőrösi-megemlékezés utáni napokban-hetekben létrejött a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület. Ugyanazzal a céllal: a közjóért.
Miért az orbaiszéki kezdeményre utalás? Hát azért, mert példaként szolgált. Például abban, hogy miként lehet és kell mindenféle központi vezérléstől mentesen, önjáró módon közművelődést szervezni, illetve – megpróbálom ide illő értelmezésben használni ezt a szót – csinálni.
S akkor azt mondtuk, mint a csíkszeredai férfiak a moziban, ezerkilencszázhuszonkilencben a kanadai hokisok láttán: ilyent mi is tudunk csinálni. Vagy valami hasonlót, de mindenképpen olyast, ami vélhetően szép és jó, s talán hasznos is.
S mert ama ezerkilencszázkilencvenedik április negyediki orbaiszéki/kovásznai utunk (is) ösztönzőleg, segítőleg hatott, hát itt és most illő köszönetet mondva üzenem: soha ne hagyják abba! S mi sem.
Benkő Levente
A fenti írás a Kolozsváron szerkesztett Művelődés közművelődési havilap áprilisi, nyomtatott lapszámának vezércikke.
A Művelődés áprilisi lapszáma további tartalmából:
– A Közösség rovatban a kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Iskolája felújításáról számol be a 135 éves tanintézet két oktatója, Kiss Csilla és Péter Ildikó. Szintén ebben a rovatban kapott helyet Lőrincz Márta művészettörténész írása a csíkszentimrei Henter-kúria restaurálásáról.
– Az Enciklopédia rovatban Serdült-Benke Éva paksi pedagógus Ady Endre életének számos mozzanatát idézi fel, Fülöp László nyugalmazott egyetemi tanár pedig Apahida 17. századi tulajdonneveiről közöl tanulmányt az Emlék-lapok rovatban.
– A Könyvesházban Suba László tordai szobrászművész Simone de Beauvoir önéletrajzi ihletésű műve, az Egy jó házból való úrilány emlékei kapcsán a gyermekélet 20–21. századi változásairól értekezik.
Lapozzák a Művelődés kulturális híradóját online itt.
- Kategória: Médiavisszhang
A kovásznai Csoma Emlékközpont és Népfőiskola 2024. április 8.-i avatóünnepsége hangulatába utazhatunk a Kossuth Rádió hullámhosszán elhangzott riport hallgatóiként, de számos érdekességeket is megtudhatunk a helyszínen kérdező Oláh-Gál Elvira riportjából.
A helyszíni hangulatot is nagyszerűen megragadó összeállításban nyitányában előbb részletet hallunk Magyari Lajos: Csoma naplója költeményéből, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum diákszínjátszói előadásában.
Az első interjúban Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke, az Emlékház igazgatója beszél az épület létrejöttének három évtizedes történetéről, valamint a "szikráról", amely Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke személyéhez kapcsolódik.
Képünk egy pillanat abból, ahogyan Oláh-Gál Elvira mikrofonjánál Gazda József, a központ megálmodója, megosztja a megvalósulással kapcsolatos érzéseit, gondolatait.
"A mindenkori magyar kormányra háruló kötelezettség"-ről beszél Csák János kulturális és innovációs miniszter – akinek hivatalos megnyitóbeszédéből hallgathatunk kulcsfontosságú részleteket.
"A székely építészet metamorfózisáról" beszél épp Csernyus Lőrinc építész, Oláh-Gál Elvira mikrofonjánál
Oláh Gál Elvira kérdéseire válaszolva Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész megosztja a Hallgatókkal, hogy mit is jelent a "kettősség a Házban".
Végül izgalmas részleteket tudhatunk meg dr. Török Zsolt Győzőtől, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének oktatójától az avatóünnepen általa bemutatott Térképes időutazás Csomával kiállítás anyagáról, mely a Magyar Földrajzi Társaság ajándékaként a Csoma Emlékközpont és Népfőiskolánál lelt otthonra.
A riport 2024. április 21-én hangzott el a Kossuth Rádióban. Szeretettel köszönjük!
- Kategória: Médiavisszhang