Gazdáné Olosz Ella textilművész munkáiból "A csend értelmezése" címmel nyílik kiállítás 2024. október 15-én, kedden 17 órától Bukarestben, a Román Nemzeti Parasztmúzeum (Muzeul Național al Tăranului Român, MNȚR) Új Galéria termében (Sala Noua Galerie). A Liszt Intézet - Bukaresttel partnerségben létrejött kiállítás kurátora Gazda József műkritikus. Megnyitóbeszédet mondanak: Virgil Ștefan Nițulescu, az MNȚR igazgatója, és Cătălin Davidescu műkritikus. A kiállítás 2024. november 10-ig tekinthető meg Bukarestben, szerdától vasárnapig 10:00 és 18:00 óra között.
A hivatalos meghívó rögzíti: Gazdáné Olosz Ella (Keresztvár, Brassó megye, 1937.01.3. - Kovászna, 1993.02.07.) a kolozsvári „Ion Andreescu” Képzőművészeti Egyetemen végzett textil szakon, a szőnyegszövés művészetére specializálódva. Mivel szenvedélyesen tanulmányozta az ezen a téren különösen gazdag erdélyi népművészeti hagyományt, arra törekedett, hogy műveiben plasztikusan fejezze ki a kor ellentmondásait, az ember vívódásait, szorongásait, gyötrelmes létét, a népi élet tárgyi és szellemi univerzumát.
Gazdáné Olosz Ella munkái a kovásznai állandó tárlatán. A felvételt készítette: Visit Covasna Képforrás
Munkáiban mindez az absztrakción keresztül, a figuratívhoz való folyamodás nélkül tükröződik, debütáló művei a művész hagyományok szintézisére való törekvését jelzik. Tevékenységét rajztanárként kezdte Nagyenyeden, tanári pályafutását a kovásznai gimnáziumban folytatta, a hivatásos művészet területén való fokozatos megerősödés éveiben. A hetvenes években látványos fejlődés következett be a bécsi, müncheni, párizsi, londoni, madridi, firenzei, római és milánói tanulmányutak eredményeként, amelyek során megismerte és megértette az egyetemes művészet értékeit.
Ezeknek a városoknak a galériáit, a Velencei Biennálét, a kasseli Documentát és a Cagnes sur Mer festészeti fesztivált meglátogatva érezte a kortárs művészet lüktetését, és kapcsolatba került a legfontosabb művészeti irányzatokkal és irányzatokkal. Kifejező univerzumának kialakításában nagy szerepet játszott, hogy elutazott Görögországba, Egyiptomba, Törökországba, Szíriába, Irakba, Iránba, Pakisztánba, Afganisztánba, stb., ahol tanulmányozta a keleti szőnyegművészet gyökereit és a szőnyegszövés ősi technikáját.
Afganisztánban ismerkedett meg az ikat archaikus technikájával, amelyet az 1980-as években személyesen alkalmazott a modern kárpitokkal való kísérletei során, elérve az archaikus és modern technikák tökéletes szintézisét. Művészi törekvései abban a vágyában foglalhatók össze, hogy szimbiózist teremtsen az európai és az ázsiai művészet, a népművészet és a gobelin hagyományok között. Szintézis, amely összekapcsolja Keletet és Nyugatot, az archaikust és a modernt, magában foglalja az ázsiai meditációt és a modern világképet.
Ritka szerénységgel és kitartással megáldott ember volt.
Bartók Bélához hasonlóan vizsgálta és – úgyszintén, Bartók Bélához hasonlóan – a népművészet tiszta forrásaihoz jutott el. Felismerte a népiesben az egyetemeset, az archaikusban a modernt. Nagy megértéssel volt az emberiség öt évezredes alkotó munkásságának művészi értékei iránt. Elmondható, hogy kemény munkával, mély humanizmussal, szokatlan akarattal, meditációra való hajlammal, a művészeti irányzatok megértésével nyerte el helyét a kortárs művészetben.
Témái, személyes technikája és kifinomult színei nemzeti és egyetemes jelleget kölcsönöznek kárpitjainak. Munkáinak eredetisége az elismert művészeti értékek közé emelték.
Fogadott szülővárosában, Kovásznán, ahová élete legtermékenyebb és legteljesebb éveiben végzett alkotói törekvései és alkotói munkájának gyümölcsei kötődnek, nemcsak egészséget adó forrásai, hanem az Ő művészetének szellemisége révén is ismertté vált. A helyi közösség 2013-ban hálája jeléül felavatta a művésznő mellszobrát, amelyet a Személyiségek Emlékparkjában helyeztek el.
(A szöveg forrása, román nyelven.)
A Román Nemzeti Parasztúzeum az egyik legsokoldalúbb múzeum a népművészeti és hagyományőrző múzeumok európai családjában. Az épület, amelyben a jelenlegi múzeum található Bukarestben a Kiseleff utca 3. szám alatt, 1912-1941 között épült N. Ghica-Budești építész tervei alapján. A múzeum a mintegy 100 000 műtárgyból álló gyűjteményéről vált ismertté. Sajátos muzeográfiája miatt 1996 májusában az Európai Múzeumi Fórum az Év Európai Múzeuma díjat adományozta neki.
Kecskeszőr, pamutfelvetés, 3/cm sűrűség, vegyes technika, plasztikus hatás, 170x80 cm. A család tulajdona Képforrás
1975-től, az 1985-ös betiltásig Gazdáné Olosz Ella vezette a Kovásznai Nyári Tárlat néven országosan ismertté vált képzőművészeti kiállításokat. 1986-ban jelent meg az enciklopédikus értékű Kézimunkázók könyve című műve. 1990 márciusától Az Ige című Kovásznán megjelenő lap grafikai szerkesztője – Az Ige református gyülekezeti lapként határozta meg magát az Ige Alapítvány elnöke, Kusztos Tibor református lelkipásztor kezdeményezésére. Tiszteletbeli elnök dr. Tőkés István. A szerkesztőbizottság: Fábián Ernő (főszerkesztő), Gazda József, Gazdáné Olosz Ella (grafikai szerkesztő, az első két szám és az utolsó szám kivételével), Kónya Ádám, Kusztos Tibor. Kisgyörgy Tamás az első két szám, míg Kusztos Tibor az utolsó szám grafikai szerkesztője (Forrás) – és szerepet vállalt a város közművelődési életének irányításában. Textilkompozícióival számos hazai és külföldi tárlaton vett részt.
Gazdáné Olosz Ella több mint 230 textilmunkát hagyott hátra. Ezek közül kiemelkedik a Ballada (1969), a Kőrösi Csoma Sándor emlékszőnyeg (1984), Kelet (Triptichon, 1980), Térillúzió (1987), A csend kapuja (1989), Temesvár (1991) A csend értelmezése (1992) stb. Számos köztéri plasztikai művet tervezett Kovásznán. (Forrás) Munkáinak teljes jegyzéke és felvételei a Gazdáné Olosz Ella emlékoldal képtárában tekinthetők meg.
2006 szept. 16-án emléktáblát avattak kovásznai lakhelyénél, a Petőfi utcában, Vargha Mihály szobrászművész munkáját, és emlékülést tartottak tiszteletére, 2012 szeptemberében az ő nevét viselő galériát avatták fel a város Művelődési Házában, ezt követte 2013 szeptemberében a mellszobor állítása, melynek alkotója szintén Vargha Mihály.
Gazdáné Olosz Ella kovásznai mellszobrának leleplezése. Balra Gazda József, jobbra Thiesz János akkori polgármester
"Gazdáné Olosz Ella a maga módján legújabb kori Kőrösi Csoma Sándorunk volt, azzal a különbséggel, hogy ő visszatért Kovásznára, s a magával hozott kincset itt dolgozta fel. Keleti és nyugati utazásai során felismerte, hogy mi magyarok legalább annyira tartozunk Kelethez, mint amennyire a Nyugathoz kötődünk" – méltatta a Gazdáné Olosz Ella munkásságát a kovásznai szoboravatón Tibori Szabó Zoltán újságíró. (Forrás)
Kapcsolódó:
- Gazdáné Olosz Ella kiállítása nyílik Delhiben
- Kalkuttában nyílt tárlat Gazdáné Olosz Ella textilművész munkáiból, több indiai helyszínen is emlékeznek Kőrösi Csoma Sándorra
- Gazdáné Olosz Ella Emlékgaléria Kovásznán
- Gazda József tárlatvezetése a kovásznai Gazdáné Olosz Ella Emlékgalériában: