Arany János Ágnes asszony című művéből készült előadása premierjét az Ignácz Rózsa Napok emlékünnepre időzítette a Kőrösi Csoma Sándor Líceum Diákszínpada. A pénteken, szeptember 27-én 17 órától a Kovásznai Művelődési Központban kezdődő előadás rendezője Molnár János. Meghívónkhoz a diáktársulat vezetőitől, Molnár Júliától és Molnár Jánostól érdeklődtünk a részletekért. Felvételünk a próbafolyamaton készült.
Ha megkutatjuk az Ágnes név jelentését, semmi kétség, hogy nem lehet véletlen az Arany János általi kiválasztása: "tiszta". Pontosabban, a görög eredetű női név, a hagnósz (régebbi alakban hagiosz) szóból származik, melynek jelentése: szűzies, tiszta, szemérmes. Picit tovább keresgélvén azt találjuk, hogy a ballada alapjául egy Geszten történt eset szolgált, és Arany János maga is látta a tébolyultságban megvénült asszonyt, aki a már foszlányokká kopott fehér lepedőjét minden nap vitte a patakra mosni.
Kovászna város ünnepein mindig nagy öröm találkozni a Diákszínpad előadásaival. A műhelymunkájuk lételeme a kísérletezés, kipróbálják magukat különféle szerepekben, műfajokban. Legutóbb például a Kovásznai Napokon találkozhattunk az ötletes és elgondolkodtató szoborparkjukkal.
A mostani darabválasztásról Molnár Júlia és Molnár János elmondta: a darabválasztás története az idén nyáron a zabolai Csipkésben tartott táborozáshoz nyúlik vissza. A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának színjátszóival a kovásznai diákszínjátszók hagyományos közös műhelymunkán vettek itt részt, ahol egyik feladatul vállalták Arany Ágnes asszonyának adaptációját az ütemhangsúlyos magyar vers hangzásvilágára építvén.
A táborozóknak lehetősége volt itt a több mint 50 éves Diákszínpad régi segítője és oktató partnere, Somogyi István színházi rendező rítusszínházi gyakorlatát is hasznosítani. Somogyi István neve a magyarországi színházi mozgalmak történetében az Arvisura Színházi Társaság alapítójaként ismert: az Arvisura alternatív színházi előadásai a 80-as, 90-es években kultikussá váltak.
Somogyi rendezői munkájában idővel hangsúlyossá lettek a sámánizmust ötvöző elemek, a szertartásos sámáni zene és a magyar őshagyomány. Saját készítésű sámándobbal vezetett énekköreit az 1990-es évek derekától több erdélyi magyar diák- és egyetemista színjátszó csoport is megtapasztalhatta, miként a zabolai tábor résztvevői is.
Sámándobbal. Molnár János rendező / Felvételünk a próbafolyamaton készült.
A Diákszínpad új előadása önmagában is a rituális előadás műfajához közelít, ennek eszköztárából merít. Molnár Júliával és Molnár Jánossal beszélgetvén megtudtuk, hogy a Diákszínpad tagjainak kérése volt, hogy a nagyon jó zabolai tapasztalat folytatásaként saját, önálló előadássá képződhessen az Ágnes asszony a kovásznai csapatnál.
A 17 fős Diákszínpad csapata két régi tagjától búcsúzott az új tanévben, két új tagot köszönt soraiban, és a zabolai táborban kifejtett energiákat tovább értékesítvén nagy lendülettel vetették bele magukat a próbafolyamatokba. Az új produkció megőrizte és beépítette a Somogyi István és párja, Alexandra által Zabolán kitalált zenei alapokat, amelyért ezúton is köszönetüket fejezik ki.
Kérdésünkre, hogy mit jelent számukra bemutatójuknak, az Ágnes asszonynak az Ignácz Rózsa Napokra való időzítése, a Diákszínpad vezetői elmondták: Arany Jánosnál jelen van a női karakter, a bűn és bűnhődés motívumához kötődvén. Arany nem ítélkezik a női hőse felett, pusztán bemutatja a körülmények okozta lelki folyamatokat, miként az Ignácz Rózsa női karakterei is egyedi módon életszerűek.
A Diákszínpad csapatának és vezetőiknek köszönettel, szeretettel kívánunk sok sikert a premierhez!
Az Ignácz Rózsa Napok részletes programja itt olvasható.
