Ahogy közelednek a 35. Csoma Napok, ideje bepillantani az idei konferencia izgalmas témáiba! A tudomány, művészet, folklór és hit párbeszédének jegyében olyan előadások kerülnek terítékre, amelyek a múltunk kutatását új perspektívákból közelítik meg. Rovatunkban nap mint nap bemutatjuk az asztalra kerülő kérdéseket, hogy közösen gondolkodhassunk és vitázhassunk róluk. Csatlakozzanak hozzánk, készülődjünk együtt!
TUDOMÁNYOS KONFERENCIA:
"Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai"
A konferencia hagyományosan a Csoma-Napok gerince, ahol idén az etnicitás, tudomány, művészet, folklór és hit kapcsolatát vizsgáljuk. Idén terveink szerint élőben közvetítjük az előadásokat, hogy minél többen részesei lehessenek a párbeszédnek!
Korábbi konferenciáink visszanézhetők YouTube-csatornánkon: itt.
Tíz éve vesz részt a Kőrösi Csoma Sándor Konferenciákon a magyar nyelv és a gondolkodás fejlődésének történetét elemző munkáival Bérczi Szaniszló, fizikus, csillagász, planetológus, aki a planetológiában, kozmikus és földi anyagvizsgálatokban, a szimmetria témakörben, valamint az eurázsiai műveltségek fejlődésének témakörében végez kutatásokat. Egyik fő munkája a Kristályoktól bolygótestekig c. monográfia, amely a Föld típusú bolygókat és a Naprendszer ásványi anyagait (meteoritok, holdkőzetek) tárgyalja (Akadémiai Kiadó, 1991). Egyetemi munkái közé tartozik az Obszervációs Csillagászat: Planetológia tárgy oktatása, részvétel az ELTE TTK Matematikai Múzeumának munkáiban, a NASA holdkőzetek vizsgálatában.
Főbb munkái: A műveltség rétegződése: gondolkodási és cselekvési rendszerek (1993), Szimmetria és struktúraépítés (1990), A beszéd eredete (2020), több egyetemi jegyzet és tankönyv. Az MTA Ásvány-Kőzettani és Geokémiai Bizottsága Geonómiai Tudományos Albizottságának a titkára, valamint a Magyar Asztronautikai Társaság elnökségi tagja. Két sorozat is a nevéhez fűződik. Kis atlasz sorozat a Naprendszerről (15 füzet), ill. Eurázsiai művészetek sorozat (32 füzet).
Nyitókép forrása: Csoma Emlékközpont és Népfőiskola épülete, Csernyus Bence fotója.
KIVONAT - Előadónk jelentkezéskor beküldött tájékoztatója:
Beszédfejlesztő őseink észjárása
A világ fölfedezése a beszéd kialakításával, a fogalmi gondolkodás megszületésével
Bérczi Szaniszló, Eötvös Loránd Tudományegyetem, TTK,
Fizika és Csillagászati Intézet, Budapest
Beszédünk egyik képessége az, hogy a kimondottak felidéznek bennünk képeket, élethelyzeteket a világból s azok kapcsolódásait is. A felidézés feldob társuló gondolatokat is a képzelet számára, sőt, csak egy szó is egészen szövevényes gondolati hálót képes fölidézni és mozgásba hozni.
A beszéd nyomán támadt gondolati képek a világ látásának sajátos képességét örökítik ránk. Mivel mai gondolkodásunk már jelentős részben a beszéd nyomán fejlődött ki. Mivel beszédünk egy ragozó nyelv közvetítette gondolkodást ad, ezért a beszédünkben benne van a szétszedés és az összerakás sugalma, s ezzel az elemzésre való késztetés. Amiket gondolunk, azokkal – akaratlanul is - szétszedjük és összerakjuk a világot. Nyelvünknek éppen erre a képességére van szükségünk, amikor rekonstruálni akarjuk a nyelv elemzésével a magyar nyelv születését és kifejlődését, s vele párhuzamosan nyomon követhetjük a beszédhez tartozó elvont gondolkodás kialakulását is. Mert beszédünk a közlés során alkalmassá vált az elvont ismeretek föltárására, megfogalmazására, és átadására. Beszédünk már nem csak az élethelyzetek és kapcsolatok képi felidézésére vált alkalmassá, hanem a gondolkodás által felismert új élet-szereplőknek a beépítésére is gondolatvilágunkba.
Jogos kérdés lehet, hogy mióta képes erre a nyelvünk és gondolkodásunk? Mikor jutott el az emberi élet arra a pontra, hogy alkalma nyílt megsejteni a mutogatással közölhető képi világon túli elvontabb világot? Hogyan történt a világ fölfedezése a beszéd születése idején. Ha a beszédünk számos képességét számba vesszük, akkor nehezen jutunk el odáig, hogy azok mindegyikének a kialakulását nyomon követhessük. Elégedjünk meg először a beszéd formáiban és szerkezetében megőrzött hatalmas rendszernek a föltárásával.
Ha valaki fölteszi a kérdést, hogy miből fakad a magyar nyelv képi ereje, a kérdés megválaszolásához vissza kell mennünk a beszéd eredetéhez. A kezdetek adják a magyarázatot a láttató erő fennmaradásához. De ennek föltárása hosszas elemző munkát igényel. A közlés rendszerén belül magának a beszédnek a formai és tartalmi vizsgálata szükséges a válasz belátásához. A beszéd rendszerét természettudományos elemzéssel kell felépítenünk. Ennek során abból kell kiindulnunk, hogy a beszéd hatalmas rendszert képez. A rendszerek minden fontos összetevőjét megtaláljuk benne. A beszédben található elemeket és az azok közötti kapcsolatok rendszerét behálózza a beszédnek és a környezeti világnak a folyamatos kölcsönhatása. Ezt a kapcsolatot is feltárja a beszéd fejlődéstörténetének itt vázolt modellje.
Az elemzés fokozatosan teszi láthatóvá azt, hogy a beszéd fejlődéstörténete egyúttal a gondolkodás fejlődéstörténete is. A kezdetek az élet mindennapjaiba visznek el, amikor a közlés még minden közölnivaló élethelyzetnek az utánzásával zajlik. A környezetből érkező hatásokat utánzások kibocsátásával juttatjuk el a közlést figyelőkhöz, akik akár csak az utánzott élethelyzet elismétlésével is, de visszajeleznek. Ez a közlés egyik ősi formája. Ebből is látható, hogy a helyzetek elismétlésével kiadott jelzések egyúttal jelentéselemek (jelentésformák) is. Utánzáskor a kiadott „közlemény” egybeesik a közlés tartalmával, jelentésértékével. A beszéd fejlődéstörténete vázlatot ad arról, hogyan a képi tartalom közlése nyomán hogyan indult el a hangokkal való közlésmód a mai beszéd kialakításának mai fejlettségéig. A beszéd elindulásának korai lépései már részben választ adnak korábbi kérdésünkre, a magyar nyelv képi erejéről. A hangzó közlés elindulásánál szembesülünk a korai közlés nagy korszakváltásával.
KAPCSOLÓDÓ: 35. Csoma Napok programterv
Bérczi Szaniszló 2022-es előadása:
Tekintsék meg a tavalyi konferencia előadásainak felvételeit! Várjuk a videók alatt hozzászólásaikat, véleményeiket. Lejátszási listánk:
Kulcsmondatok és kulissza-pillanatok, 7 nap közel 13 percnyi mozgóképbe sűrítve – ahogyan egyesületünk médiaműhelyének diákjai látták: ilyen volt a 34. Csoma Napok a Ferencz Boglárka, Moldovai Kitti, Molnár Fanni, Szabó Renáta és Tasnádi Magor lencséjén keresztül.