Július 8-án, hétfőn, délután 6 órától a Kovásznai Városi Művelődési Ház Ignácz Rózsa termében Bolyai Jánosról tart előadást Mandics György matematikus kultúrtörténész, József Attila-díjas költő, regényíró és polihisztor, a magyar őstörténet- és rovásírás kutatója, több mint 80 magyar, német, román, orosz, lengyel stb. nyelven kiadott kötet írója. Házigazda és beszélgetőtárs: Gazda József művészeti író, kritikus, A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke.
A találkozón bemutatásra kerül és helyszínen megvásárolható lesz Mandics György Irodalmi Jelen Könyvkiadónál A kör négyszögesítése címmel megjelent gyűjteményes verseskötete. A rendezvényen kiemelt szerepet kapnak az ebben szereplő, Bolyai fiktív jegyzeteit "közreadó" költemény-részletek is, melyeket Mandics György a néhai M. Veress Zsuzsannával közösen írt, a Kriterion Könyvkiadónál Bolyai János jegyzeteiből címmel eredetileg 1979-ben megjelent kötetben. 
Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök. Bolyai Farkas fia és egyben tanítványa. A magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a "geometria Kopernikusza", "az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője". 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. századi fizika elméletei számára.
A kovásznai közönségtalálkozó mottója Bolyai Jánosnak az 1823. november 3.-án keltezett, Temesvárról édesapjának levélben írt bejelentése: „Semmiből egy új, más világot teremtettem” – jelezve ezzel, hogy felfedezte a nemeuklideszi geometriát.
A július 8.-i közönségtalálkozó vezérfonalához Mandics György előrebocsájtotta:
„Mint temesvárit és matematikust nyilván már korán foglalkoztatott a kérdés: miért Temesvár? És miért Bolyai? Ez egy 2000 éves kérdés, s miért ekkor és miért ő tudta megoldani ezt? Hogy Euklidesz posztulátumát (XV. posztulátum, amit úgy fogalmazhatunk meg: minden egyenesen kívül fekvő ponton át csak egy egyenes húzható, amelyik nem metszi ezt az egyenes, vagy ahogy mondják még: "párhuzamos vele") megdöntse. Mint temesvári költő és matematikus nyilván predesztinált arra, hogy megírjam, elmondjam, ez hogyan történt.”
Mandics György (Temesvár, 1943. január 4.) József Attila-díjas író, költő, újságíró-szerkesztő, tanár. Kutatási területei: irodalom, matematika (modellelmélet), szemiotika, írástörténet, kulturális antropológia.
Középiskolai tanulmányait szülővárosában, Temesvárott végezte el, majd matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett a Temesvári Egyetemen. Részt vett 2000-től a budapesti Bolyai Műhely elméleti és módszertani programjának kidolgozásában, például annak a 30-30 könyvnek és filmnek a kiválasztásában, amely a képzés alapját jelenti.
Több csoportot is eredményesen vezetett, temesvári lévén Bolyai János szellemiségét képviselve, a humán érdeklődésű hallgatóknak is érdekessé téve az önképző műhely névadójának munkásságát. Nevéhez fűződik az „élményutas” tanítási módszer kidolgozása, amelyet a mai napig alkalmaznak a Bolyai Műhely Alapítvány tanárai, és amely úttörőnek számít a klasszikus művek értékeinek modern kori továbbadásában.
Mandics György rendszeres előadója a kovásznai Csoma Napok tudományos konferenciáinak. Előadásai – 285 szerző 896 írásával egyetemben – a Flórián Csaba által készített Digitális könyvtárunkban lapozható.
A Csoma Emlékközpont és Népfőiskola rendezvényeinek támogatója:
Magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium, Kárpát-Medencei Népfőiskolai Hálózat, Kovászna Városi Művelődési Ház.
Mindenkit szeretettel várunk!