Ahogy közelednek a 35. Csoma Napok, ideje bepillantani az idei konferencia izgalmas témáiba! A tudomány, művészet, folklór és hit párbeszédének jegyében olyan előadások kerülnek terítékre, amelyek a múltunk kutatását új perspektívákból közelítik meg. Rovatunkban nap mint nap bemutatjuk az asztalra kerülő kérdéseket, hogy közösen gondolkodhassunk és vitázhassunk róluk. Csatlakozzanak hozzánk, készülődjünk együtt!
TUDOMÁNYOS KONFERENCIA:
"Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai"
A konferencia hagyományosan a Csoma-Napok gerince, ahol idén az etnicitás, tudomány, művészet, folklór és hit kapcsolatát vizsgáljuk. Idén terveink szerint élőben közvetítjük az előadásokat, hogy minél többen részesei lehessenek a párbeszédnek!
Korábbi konferenciáink visszanézhetők YouTube-csatornánkon: itt.
Konferenciánk rendszeresen visszatérő előadója Csáji László Koppány író, kulturális antropológus és ügyvéd, az MMA MMKI igazgatója, a SIEF (International Society for Ethnology and Folklore) diákok és fiatal kutatók mentorálásával, szervezésével, a nemzetközi tudóstársadalom utánpótlásával foglalkozó Young Scholars Working Group társelnöke; a Magyar Írószövetség, a Magyar Néprajzi Társaság, a Budapesti Ügyvédi Kamara, a FilmJus és a Napút-kör tagja; továbbá a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság (MAKAT) felügyelőbizottsági tagja.
Etnológiai terepmunkáit a Kárpát-medencében (főleg Székelyföldön, a Vajdaságban és Közép-Magyarországon), továbbá Pakisztánban, Indiában, Nepálban, Oroszországban, Nyugat-Kínában, Japánban, Skandináviában és a Szaharában folytatta.
2014-ben a Kőrösi Csoma Sándor-díjjal (emlékéremmel) tüntette ki egyesületünk a magyar kultúra és Kőrösi Csoma Sándor szellemi hagyatékának ápolásáért.
Miről lesz szó?
Az előadás alcíme: Hogyan viszonyul a népművészet és az elit/professzionális/magas művészet a történelemhez, milyen múlt-olvasatokat adott (és ad) a művészet a társadalomnak és viszont
"Ez egy kifejezetten "művészetantropológiai" megközelítésű előadás lesz, induktív alapokon, de teoretikus/elméleti/általánosító megközelítéssel arról, hogy a különböző művészeti területeken születő alkotások milyen perspektívá(k)ból és hogyan látják, láttatják a múltat, és milyen súlypontok/fókuszok mentén jönnek létre értelmezései eleinkről, múltbeli eseményekről és folyamatokról. Milyen értékek és érdekek mentén hangolódnak át ezek az olvasatok az idők során; tehát hogyan változik a múlthoz való viszonyulásunk, miközben e múlt-olvasatok és múlttá-tett-valóságok hogyan alkotják meg azt a kontextust, amiben a jelenben értelmezzük - és értelmezzük újra/át - a saját korunkat, társadalmunkat, környezetünket.
E két perspektíva dialektikáját szeretném bemutatni az előadásomban, terepmunka-tapasztalataim alapján.
A más népnevekkel adódó párhuzamos nyelvi jelenségek pedig, további tisztázási lehetőségeket teremtenek az ókori soknyelvű történelem forgatagában, kiemelve ezzel a további nyelvi kutatások és egyeztetések jelentőségét. Ezért szeretném felhívni a figyelmet a további kutatások fontosságára! Semmi sem végleges, kellő mennyiségű összecsengő adat gyűjteménye, rendszere, talán egyszer megvitatható szintet fog jelenteni a tudomány számára is, elindítva a vizsgálat és véleményezés folyamatát."
KAPCSOLÓDÓ: 35. Csoma Napok programterv
Korábbi előadása konferenciánkon:
Tekintsék meg a tavalyi konferencia előadásainak felvételeit! Várjuk a videók alatt hozzászólásaikat, véleményeiket. Lejátszási listánk:
Kulcsmondatok és kulissza-pillanatok, 7 nap közel 13 percnyi mozgóképbe sűrítve – ahogyan egyesületünk médiaműhelyének diákjai látták: ilyen volt a 34. Csoma Napok a Ferencz Boglárka, Moldovai Kitti, Molnár Fanni, Szabó Renáta és Tasnádi Magor lencséjén keresztül.