Kőrösi Csoma születésének 240. évfordulójára időzítve jelent meg Flórián Csaba kiterjedt forrásanyag-jegyzéke, a Csoma Repertórium. Ennek kapcsán beszélgettünk a szerzővel.
– Több mint 20 éve végzi ismeretterjesztő kutatómunkáját az interneten Kőrösi Csoma Sándorról. Mi a nyitja, hajtóereje ennek?
– Azzal kezdeném, hogyan jutottam el Csomához, mi vonzott benne. Olvasmányaim során vissza-vissza tértem regényes életrajzaihoz, mind több könyvet kerestem, ami róla szól.
Vonzott az a misztikus titokzatosság, ami körülötte kialakult. Kamaszként úgy éreztem, sok rokon vonás van bennünk: makacsság, konokság, zárkózottság, tudásszomj. Később már bosszantott, milyen keveset árult el magáról, miért nem írt többet arról, amit látott: a tájakról, ahol járt, az emberekről, akikkel találkozott. Hiszen művelt ember volt, aki biztos felkészült a nagy útra. Valamit csak kellett érezzen, amikor Rhodosz szigetét érintette, Alexandriában partra szállt, átkelt az Amu-Darján, amikor a Tigris folyón utazott vagy meglátta az Indust.
Minél többet olvastam róla, annál inkább észrevettem az ellentmondásokat, a konkrét tények hiányát.
Késztetést éreztem arra, hogy eloszlassam először magamban azokat a tévhiteket, amik róla kialakultak és egy valós Csoma-képet ismerjek meg, aztán a honlapomon keresztül mások figyelmét is felhívjam ezekre. Minél jobban elmélyültem az adatgyűjtésben és kutatásban, annál inkább megszállottja lettem Csoma életének.
– És általa összekapcsolódott a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesülettel. Mi a története ennek?
– A honlapom eredeti célja ismeretterjesztés volt és tisztelgés Csoma emléke előtt. Aztán a honlap lassan kinőtte magát egy adatbázissá: képzőművészeti ábrázolások gyűjteményével, emlékhelyek listájával, gazdag bibliográfiával.
A honlapnak köszönhetem, hogy megismerkedtem dr. Nagy Lajos barátommal. A legelsők között volt, aki felfigyelt internetes munkámra. Levelezni kezdtünk, kicseréltük addig gyűjtött információinkat, majd ő javasolta, hogy jöjjek el Kovásznára.
Rajta keresztül találkoztam Gazda Józseffel (Szerk. megj.: kovásznai nyelvész, író, közíró, az egyesület alapító elnöke, 30 évig vezetője, jelenleg tiszteletbeli elnöke). Az ő bátorításukra jelentkeztem 2016-ban először a kovásznai Csoma tudományos értekezletre, azóta rendszeresen itt vagyok.
Ezelőtt pár évvel felajánlottam Gazda Józsefnek honlapom szakmai tartalmát az Egyesület részére. Így készült el a ma látható csomaegyesulet.hu honlap, kiegészülve az egyesületről szóló tudósításokkal és hírekkel, a Csoma napok krónikájával, a Kőrösi Csoma emlékérem díjazottjainak adataival, a Kádár László Képtár összes Csoma napokhoz kapcsolódó katalógusával. Amire pedig a legbüszkébbek vagyunk, a teljes konferenciakötetek anyagának digitalizálása és hozzáférhetővé tétele a honlapon.
Csomának köszönhetem, hogy olyan fantasztikus emberek életével ismerkedhettem meg, mint Honigberger Márton, Schöfft Ágoston, Duka Tivadar, Baktay Ervin, de sorolhatnám tovább a nagyenyedi és göttingeni diákok, tanárok, tudósok Csoma életművével foglalkozó kutatók neveit is. Ezt nevezem én Csoma ajándékának. Neki köszönhetem, hogy találkoztam a tudományos műhelyként működő konferenciák kitűnő előadóival, akik mind a saját kutatási területüknek megszállottjai.
– Utazásaiban, személyes útiterveiben is kötődik Csomához. Úgy tudjuk, hogy első útja Tibetbe vitte, illetve minden Európán kívüli utazási célja Csomához kapcsolódik. Mesélje el nekünk egy helyszíni élményét.
– Nehéz egyetlen élményt kiválasztani azokból, amelyek utazásaimhoz kötődnek. Talán a legfelemelőbb érzés a zanszkári gyalogtúrához kapcsolódik, amikor nemvárt nehéz körülmények között – júliusi hóban – részemről rendkívüli egyéni teljesítmény után, felértem az 5100 méteres Singho-La hágó tetejére.
Ott érezhettem át, mekkora teljesítmény volt Csomától, még nehezebb körülmények között több 4-5000 méteres hágón túljutni. De beszélhetnék a zanglai cellában átélt magányosság érzéséről, a szédületes helyen fekvő pukhtáli kolostorról, vagy a dardzsilingi sírnál átélt percekről.
Fotó: Flórián Csaba Kőrösi Csoma síremlékénél Dardzsilingben, 2017. Forrás: dr.Flórián Csaba magánarchívuma.
– A Kőrösi Csoma Sándor Egyesület 2024-es rendezvényén bemutatásra kerül a Csoma-repertóriuma. Hogyan készült el, kiknek ajánlja, és mit ajánl, hogyan lapozzuk a repertóriumot?
– Az idén már a második Csoma Repertórium füzet jelenik meg. A tavalyi első kötet, a kovásznai református gyülekezet, AZ IGE hasábjain megjelent Csomával kapcsolatos cikkek, írások gyűjteményét tartalmazta. Kutatásaim során találkoztam a lap egy-két példányával, aztán igyekeztem begyűjteni az összeset. Nem volt könnyű… a lap számai nehezen hozzáférhetőek a távoli kutatók számára.
Az elmúlt években – részben házi szkenneléssel – sikerült digitalizálni az 1992-2023 között megjelent konferenciakötetek írásait. Mivel az idei kötet a harmincadik, ez adta az ötletet, hogy a közel 200 szerző, több mint 900 dolgozatához, egy könnyebben áttekinthető útmutatót, jegyzéket készítsek. Kevés polcon lehet meg egymás mellett mind a harminc kötet. Az internetes Digitális Könyvtárban is időigényes feladat, hogy az olvasó kötetenként végiglapozza, és megtalálja az őt érdeklő tanulmányt. Ebben nyújt majd remélem segítséget az idei kis füzet.
Számomra is csak most lett áttekinthető, milyen gazdag, igényes tudományos anyag gyűlt össze! Minden számottevő Csoma kutató munkája szerepel benne Az Egyesület három évtizedes munkájáról szól.
Hihetetlen, hogy Csoma élete, munkássága, szellemisége ennyi éven át forrásként szolgált a kutatóknak. Részemről ez a kötet tiszteletadás Gazda József és szerkesztő társai előtt, valamint mindazon kutatók munkája előtt, akik szerepelnek a kötetekben.
– Mi foglalkoztatja most a szakterületen?
– Sokszor kérdezik, lehet-e valami újat mondani Csomáról? Hiszen az elmúlt évtizedekben már mindent megírtak. Bernard Le Calloc’h, Marczell Péter már minden felfedezhetőt megtalált. Ez valószínű így is van. Marczell mondta Gazda Józsefnek egy beszélgetés során, hogy ami hátra van, aminek értelme lenne, az eddig feltárt (javított) valós tényeket egy nagy adatbázisba összeszedni. Le Calloc’h is elkezdett egy lexikonszerű szöveggyűjteményt összeállítani. Ma az informatika világában ez már könnyebben megvalósítható.
Ezen dolgozom több mint egy évtizede: egy Csoma Adattár összeállításán. Ebben lexikonszerűen szerepelnek a Csoma életével, munkásságával kapcsolatos helyszínek földrajzi, politikai, művelődéstörténeti adatai, valamint azon személyek életrajzi adatai, akikkel találkozott, levelezett vagy életművével foglalkoztak. Utazók, felfedezők feljegyzései, akik az ő nyomában utaztak, köztük a 20. századi magyar utazó leírásaival. Gyakorlatilag elkészült a Csoma útjával kapcsolatos fejezet, amely tulajdonképpen „forgatókönyv”-ként is használható a honlapon megtalálható, a Csoma útját ábrázoló térképekhez, melyet manapság digitális kartográfiai történetmesélésnek neveznek.
Készül Csoma leveleinek és a vele kapcsolatos leveleknek egy adatbázisa, a levelek ismertetésével, lelőhelyeivel, forráshelyekkel stb. Több levélnek számos fordítása ismert, ezek összehasonlítása például szintén feladat. A Marczell Péter által gyűjtött, a kalkuttai Ázsiai Társaság által kiadott két kötet anyaga sincs még lefordítva. Szilágyi is elismerte, hogy még várat magára Csoma leveleinek kritikai kiadása.
A Csomával kapcsolatos utolsó bibliográfiák (Hetényi, Zágoni) 1984-ben jelentek meg, ezek nem lettek aktualizálva, kiegészítve, pedig manapság az internet világában sokkal könnyebb dolga van egy kutatónak, mint 1984-ben.
Jövőre lesz Duka Tivadar 200 éves születési évfordulója, illetve 140 éve, hogy megjelent a könyve angolul. Többen rámutattak arra, hogy a magyar kiadás nem pontos fordítása az angolul megjelent monográfiának. Gazdag életútjáról külön-külön jelentek meg dolgozatok, de hiányzik egy Dukáról szóló nagy monográfia is.
Reméljük, hogy a most felavatott Csoma Emlékház kutatóközpontként is működni fog, és az ott kutató fiatalok közül kerülnek majd ki azok, akik ezeket a munkákat elvégzik.
– Hogyan érzi, a Csoma240 jubileumi évben mit üzen életével Kőrösi Csoma Sándor a ma emberének?
– Az idei évforduló kapcsán idézném Zajzon Ferenc, a Székely Mikó Gimnázium tanárának 120 évvel ezelőtti, diákjaihoz intézett sorait:
„Kőrösi példáját maga egészében követni mi nem tudjuk; a mi akaraterőnk nem oly hatalmas, a mi testünk s lelkünk nem oly edzett, a mi szorgalmunk, kitartásunk, türelmünk ezerfelé forgácsolódik, s hasonló nagyot elkövetni nem tudunk. De tudunk hasonlók lenni hozzá a mi kicsiny körünkben, a mi hivatásunkban, kötelességeink teljesítésében. Mindenki lehet Kőrösi a maga körében!
(…) Székely ifjúság! Elsősorban a te kötelességed sokszor felkeresni a dardzsilingi temetőt, s hazahozni onnan a nagy embernek, a te véredből való vérednek nagy szellemét, eltemetni lelkedbe, hogy ottan éljen és munkáljon s tanítson szerénységre, türelemre, háládatosságra, önmérsékletre, önzetlenségre, kitartásra; lelkesítsen nagy célokért való küzdelemre, hazaszeretetre.”
Köszönjük szépen Flórián Csabának a hiánypótló, áldozatos munkáját, egyesületünk segítését!
Dr. Flórián Csaba - Csoma Repertórium könyvbemutató időpontja és helyszíne a 34.Csoma Napok programjában:
Április 9., kedd, 18:00 óra, Kovászna, Művelődési Ház
Beszélgetőtárs: Gazda József
Szeretettel várjuk az ünneplőket, emlékezőket, a 34. Csoma Napok rendezvénysorozat eseményeire!