A Csoma születésének 240. jubileumára felépülő kovásznai Csoma-központ épülete érdekfeszítő tárlattal nyílik: a Térképes időutazás Kőrösi Csoma Sándorral címet viselő, Csoma útját bemutató vándorkiállítással.
A tárlatanyag a Magyar Földrajzi Társaság Térképészeti Szakosztályának 150. évfordulójára született, és erdélyi vándorlása után érkezik Kovásznára, utolsó állomásaként, a Csoma születésének 240. jubileumára felépülő, Piliske út 2. szám alatti új Központunkba. A 34. Csoma Napokon jelen lesz tervezője és kurátora, dr. Török Zsolt Győző, az ELTE Térképészeti Intézetének professzora, aki maga kalauzolja el benne az érdeklődőket az április 8.-i tárlatnyitót követő április 9.-i nyílt napon (részletes program itt).
Miért éppen Kőrösi Csoma Sándorra esett a választás? Erről így fogalmazott Dr. Török Zsolt Győző:
– Amikor megkérdezem azt az egyetemen a földrajzi felfedezésekkel foglalkozó kurzuson, hogy “Ki az, aki magyar fölfedező?”, válaszként általában Kőrösi Csoma Sándor neve hangzik el. Valóban, Kőrösi Csoma Sándor nagy utazó volt, talán az egyik legnagyobb magyar utazó. Utazásának nagy részét, ami az akkori Erdélyből vezetett nagyrészt gyalog, egészen Indiába, és azon túl az akkori Kis-Tibetbe, aztán még tovább, és ugyan nem volt fölfedező, nem volt geográfus, de utazása során számos éles szemű megfigyelést tett, amiket ma fölhasználhatunk. És amit nemzetközileg is elért, az első sorban a tibeti nyelv és kultúra fölfedezése, ahol őt ma is világszerte számon tartják. Tehát Kőrösi Csoma olyan székely-magyar, aki példakép a jövő nemzedékének..
A tíz tablóból álló kiállítás körülbelül 20-25 térképe rendkívüli érdekesség. Kovásznára érkezik például az a XIX. század elejéről származó Magyarország-térkép, amelyet első ízben széles körben nyomtatottként ismernek, és amely európai színvonalra emelte a magyar térképészetet, elsősorban azért, mert olyan csillagászatilag meghatározott mérések alapján készült, amelyek végre az eredeti méretében is mutatta az akkor hatalmas magyar királyságot, illetve a kivitelezése is csodálatos, gyönyörű metszet.
És, ráközelítve, Csoma Sándor szülőhelyét, az akkori Kőröst is meglelheti rajta a tárlatlátogató... A vándortárlat hátteréről további érdekességek hallhatók itt.
Dr. Török Zsolt Győző 1990 óta az ELTE oktatója. Jelenlegi kutatásainak tudományága földtudományok
történelemtudományok. Kutatási területei: Kognitív kartográfiai vizualizáció, szemmozgás-követés. Elméleti kartográfia. Kartográfiatörténet-térképtörténet (reneszánsz kozmográfia, felvilágosodás kori térképészet, gyarmati térképészet).
Mindenkit szeretettel várunk április 8.-13. között a 34.kovásznai Csoma Napok programjaira. A rendezvény programterve itt böngészhető.