A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évében zajló 34. Csoma Napok hagyományos csomakőrösi ünnepségén Nt. Balogh Zoltán a Kézdi-Orbai Egyházmegye esperese, Kovászna-Belvárosi lelkipásztor hirdet igét április 13-án, szombaton. Ennek kapcsán kérdeztük Kőrösi Csoma emlékápolásának hagyományáról, kulisszáiról.
Hogyan lehetne érzékeltetni a Csoma Napok iránt érdeklődők számára azt, hogy mennyire fontos a helyi közösség számára Kőrösi Csoma Sándor emlékének az ápolása?
– Én huszonegyedik éve lakom Kovásznán, 2003-ban kaptam kinevezést, és azóta mondhatni folyamatosan jelen voltam a Csoma Napokon, később úgy is, mint a Fábián Ernő Népfőiskolának a programszervezője, most pedig ebben az új helyzetben, mint egyesületi alelnök, de úgy is, mint a Kovászna-Belvárosi gyülekezetnek a lelkipásztora.
Azt, hogy mennyire fontos a közösség számára a Kőrösi Csoma Sándor emlékének az ápolása, talán azzal tudnám leginkább alátámasztani, hogy a gyülekezetünk területén épült a Csoma Emlékközpont – és ezt nem az utóbbi években, hanem már az 1989-es változás utáni pillanatokban, amikor Gazda József megálmodta ezt a megvalósítható épületet, akkor azonnal átadta a gyülekezet a területet használatra az egyesületnek. Mert mindenki úgy gondolkodik, úgy látja, úgy éli meg, hogy Kőrösi Csoma Sándor kitartása, munkabírása, és a cél, amit kitűzött magának, az példaértékű, szimbólum értékű, és követni kell, felnézni rá, követni azt az utat, amit ő maga elé tűzött, és ilyen kitartással, ilyen szikár odaszánással megmaradni, elvégezni feladatainkat, beteljesíteni az álmainkat.
A Csoma Napokon kibontakozó programok pedig valójában évről-évre mindig olyan központi kérdéseket fogalmaznak meg és válaszolnak meg, melyek összetartoznak a magyarságtudatunkkal és összetartoznak az öntudatunkkal, megmaradásunkkal, és így Kőrösi Csoma neve alatt valójában gyakorlati, mindennapi kérdésekre adnak választ.
Nt. Balogh Zoltán a Kézdi-Orbai Egyházmegye esperese, Kovászna-Belvárosi lelkipásztor. Fotó: Kézdi-Orbai Református Egyházmegye
Programszervezőként mi volt akkoriban a feladata, hogyan zajlottak a folyamatok?
– A Fábián Ernő Népfőiskola a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek egy kis fiókocskája, ami azt tűzte ki célul, hogy olyan, a tudomány és a magyarság öntudatápolás terén megfogalmazódó aktuális kérdésekben hívjon neves előadókat itthonról vagy akár nemzetközi vonatkozásban. Mint programszervező, nekem akkor elég sokrétű feladat jutott. Gazda József tanár úrral közösen kitaláltuk, hogy mi legyen a vezérfonal, ami egész évre meghatározza a népfőiskolának az alkalmait, és akkor megtaláltuk az előadókat hozzá. Ha lehet így fogalmazni, munkaidőn túl, éjszakába menően tudtunk azzal foglalkozni, hogy reklámozzuk, a köztudatba kissé széthintsük a lehetőségeket, és itthon a parókián a magam eszközeivel próbáltam megtenni mindent ennek érdekében. Aztán a Művelődési Ház termében megtartottuk az alkalmakat. Most, ha létezik ez az új központ, és olyan emberek dolgoznak ott, akiknek teljes munkaidős lehetőségéből adódik ennek a népfőiskolai jellegnek a kibontakoztatása, akkor ez sokkal hatékonyabb lehet, és az életnek több területén is meg tudják majd ezzel érinteni.
Hogyan zajlott a szervezési munka a kulisszák mögött, hogyan élte meg ezeket?
– Azt gondolom, hogy Gazda Jóska bácsinak a szervező képessége és a munkabírása fertőzött meg bennünket. Ahogy ideérkeztem 2003-ban, Jóska bácsi rögtön kiszemelt magának, hogy van egy fiatal új tiszteletes, akkor majd őt bevonjuk az egyesületi munkába, és egy adott pillanatban nekem szegezte direkt a kérdést, hogy át kellene venni ezt a munkát. De hát én addig életemben nem készítettem plakátot, olyan jellegű meghívókat, amin rajta van az elkövetkező előadásoknak a képanyaga, és akkor mondtam, „Jól van, Jóska bácsi, de ezt hogy lehet csinálni?” Megmutogatta, hogy eddig ő hogyan oldotta meg, és aztán nőttek a fiaim, akik már más generációként nőttek fel és ilyen-olyan titkokat elárultak, egy csomó mindent ellestem a szerkesztőktől, az internet körében dolgozóktól. Mindig került a gyülekezetben segítség, akikre rá lehetett bízni a plakátok széthordását. A Fábián Ernő Népfőiskola mellett az Ignácz Rózsa Irodalmi Klubot szervező nyugdíjas magyartanárnők átadták a címtárukat, akikkel ők eddig együtt dolgoztak. Legtöbbször a Nőszövetségen belül és a vasárnapi alkalmak után az ott jelenlevők között megkerestük azokat, akik a kinyomtatott anyagokat terjeszteni fogják, és akkor valahogy ez mindig ment magától és sikerült túlélni a kezdeti nehézségeket.
Mi a története az összehangolódásnak, volt-e a szervezési folyamatok során olyan mozzanat, ami esetleg meglepte?
– Jellemző Kovásznára, hogy a városvezetés és az egyházak mindig szorosan együtt tudnak működni. A Művelődési Háznak a vezetői és alkalmazottai is mindig készségesen oda teszik magukat, amikor ezt szükséges. Ami engem meglepett menet közben az, hogy sikerült az egyház területéről a megszokott arcokat átvinni egy népfőiskolai alkalomra, mert hogyha a papjuk mondta, hívta, elvárta, akkor jöttek utánam az itteni munkatársaim és ott is részt vettek, és jó élmény volt, amikor nem csak a megszokott 10-12 ember, hanem ennek a többszöröse is megjelent egy-egy alkalmon. Időnként, amikor magyarság-öntudatos vagy hasonló tematikájú előadás volt, akkor a férfikórust is meghívtuk énekelni, vagy az ifjúsági zenekarunk is kísért és adtak hozzá zenei ráhangolódást, fiataljaik szavaltak, fölolvastak, és kikerekedett mindig egy szép élmény.
Hogyan látja az április 8-án felavatott Csoma Emlékközpont és Népfőiskola épületének jelentőségét?
- Én azt gondolom, hogy fizikai valóságában a városközpontjának egy meghatározó épülete lett, mindenképp a város arculatát meghatározza az ide látogató idegenek láthatnak egy olyan kinövekvő, szimbólum erejű épületet, amin ott vannak egyfelől a magyarság és a székelység szimbólum értékei. De túl azon, hogy fizikai valóságában milyen fontos meghatározó a város szempontjából, szellemi szempontból is egy hiánypótló hely. Ugyan itt 34 éve zajlik nyilvánosan a Kőrösi Csoma Sándor emlékápolás, – mert azelőtt is zajlott, csak nem lehetett beszélni róla –, most, hogy ez az épület létrejön, megvalósult, ott összpontosulhat, oda futhat össze minden szál, ami a Kőrösi Csoma Sándor emlékápolásán keresztül a magyarságtudat, az itt, helyben való megmaradás lehetőségét megmutatkozik. Mindenképpen egy olyan centrum lehet a népfőiskola jellegénél fogva is, ahol olyan hiánypótló oktatási lehetőségek bontakozhatnak ki, amelyek feltétlenül azt szolgálják, hogy nekünk itt könnyebb legyen, az utánunk jövő nemzedékeknek érdemes legyen megküzdeni a mindennapok harcait.
Az idei Csoma Napok rendezvénysorozata zárónapján, április 13-án, szombaton 12 órától igét fog hirdetni a csomakőrösi református templomban. Mit jelent ez az Ön számára, idén, Csoma születésének 240. évében?
– Ennek az istentiszteletnek az a hagyománya, hogy mindig egy egyházi vezető, egy főpásztor hirdeti az igét ezeken az alkalmakon. Az előző egyesületi vezetésnek, különösen Gazda József tanár úrnak, ez mindig egyfajta külön gondot jelentett, hogy ahogy feltűnt egy új egyház vezető, akkor benne látta az igehirdetőjét ennek a napnak. Most valahogy úgy alakult, hogy én, mint a környék esperese legyek az igehirdető. Megtisztelő sok ilyen neves igehirdető után ezen a napon odaállni erre a szószékre, különösen abban a templomban, ahol Kőrösi Csoma Sándort megkeresztelték.
Kérem a Mindenható segítségét, a Szentlélek jelenlétét, hogy itt tudós emberek előtt kell Igét hirdetni, olyan gyülekezetnek, ami nem az általam megszokott közösség, de bízom benne, hogy Isten megadja azt a bölcsességet, amivel megfelelő módon tudom kibontani majd az üzenetet.
---
CSOMAKŐRÖSI PROGRAMPONTOK SZOMBATON, ÁPRILIS 13-ÁN:
09:00 óra, Csomakőrösi Református Imaterem
A magyarok és Európa tudományos ülésszak – Záró kerekasztal beszélgetés
12:00 óra, Csomakőrös, Református Templom
Ünnepi istentisztelet
Házigazda: Barticel-Kiss Eszter Orsolya csomakőrösi ref. lelkész
Igét hirdet: Nt. Balogh Zoltán Kézdi-Orbai Egyházmegye esperese
Ünnepi műsor és koszorúzás
Beszédet mond:
Barticel-Kiss Eszter Orsolya ref. lekész
Rostás János, Nyírkércs polgármestere, Mátészalkai Szakképzési Centrum kancellárja
A vándor - a csomakőrösi és a tatrangi általános iskola diákjainak közös irodalmi műsora
betanította: Kosztándi Annamária tanítónő
14:00 óra, Csomakőrös, Csoma Emlékház
A budapesti Széchenyi Társaság által adományozott emléktábla leleplezése
Halasy-Nagy Endre beszédét felolvassa Ferencz Éva
Köszönő beszédet mond: Jeszenovics Albert egyházgondnok, tanácsos
Zárszó: Ferencz Éva egyesületi elnök
Fellépnek:
Kovásznai református férfi dalárda, karvezető: Antal Ernő
Ferencz Ernő Református fúvószenekar, Barátos, karnagy: Szántó Zsombor
Szeretettel várunk minden ünneplőt, emlékezőt!