Záhonyi András csomakőrösi előadásával frissült YouTube-csatornánk. A Mezopotámiai sumér, akkád írásemlékek és értelmezése téma fölcsigázza a hallgatót arra, hogy milyen lehet a hangzása ezeknek a holt nyelveknek. A virtuális hálón – egy kis Cambridge-i kitérővel – most az ajánlóhoz hangolódva, belehallgathatunk együtt picit a Gilgamesbe: akkádul.
Vannak univerzális ősszavaink, amelyek szinte minden egyes nyelvben ugyanúgy hangzanak. Például, az `atya` szavunk akkádul `abu`, sumérul `ab` (apa) vagy `ad` (atya). Mindezt Záhonyi András 2024 tavaszán Csomakőrösön tartott előadásából jegyzeteltük ki. Az előadás felvételének megtekintéséhez kattintson a képre:
A Kőrösi Csoma Sándor születése 240. évfordulóján szervezett tudományos ülésszak előadássorozatát itt lehet végignézni.
Záhonyi András előadásában fő kiindulópontunk René Labat Manuel d'Epigraphie Akkadienne címmel 1948-ban a párizsi Imprimerie Nationale-nál kiadott sumér-akkád francia szó- és jeltára. A 2024-es Csoma-konferencia lejátszási listáján 25 percben, 25 év személyes szakmai tapasztalatából követjük az eredetileg mérnöki képzettségű Záhonyi András meglátásait. A témával, előadással kapcsolatos észrevételeiket, meglátásaikat ezúttal is szívesen látjuk a hozzászólásoknál. Köszönjük!
Az előadás vetített képanyagához társítva hoztuk híradásunkhoz nyitóképnek a Tell Asmar-i (ókori Eshnunna, mai iraki Diyala), világhírű, 12 gipsz-szobrocskából álló lelet férfi és női szoborpárosát. A vélhetően i.e. 2600 körül készült szobrok közösen, egyazon üvegvitrinben vannak kiállítva a Bagdadban, az Iraki Köztársaságban található Iraki Múzeum sumér galériájában. Fotó: Osama Shukir Muhammed Amin Forrás, a teljes lelet.
Gilgamest hallgatni? Eredetiben?
Réges-régen, az ősi mezopotámiai civilizációban az akkád volt az uralkodó nyelv. És évszázadokon át ez maradt a lingua franca (közvetítő nyelv) az ókori Közel-Keleten. De aztán fokozatosan kiszorította az arámi, és a feledés homályába merült, miután Nagy Sándor hellenizálta, görögösítette a régiót. Most, több mint 2000 évvel később, az akkád nyelv egy kis "újraéledésbe" fogott.
Ugyanis a Cambridge-i egyetemen Dr. Martin Worthington, a babiloni és asszír nyelvtan szakértője elkezdte felvenni akkád nyelvű versek, mítoszok és más szövegek felolvasását, köztük a Gilgames eposzét – írja a rendkívüli Open Culture.
A lenti hangfelvétel így pici ízelítőt adhat abból, hogyan hangzik megközelítőleg "anyanyelvén" Gilgames, az egyik legkorábbi ismert irodalmi mű. Az i. e. 3. évezred közepéről származó sumér irodalmi mű egyik változata töredékesen akkád nyelvű agyagtáblákon maradt fenn.
Kalandvágyóknak ajánljuk belevetniük magukat a teljes hangtár belehallgatásába, a Londoni Egyetem jóvoltából. Kellemes időbúvárkodást!