Frissült egyesületünk videótára! Sorozatunk e heti részében kulcsszó a székelység története, és ennek személyes oka is van. A 2024-es csomakőrösi Csoma-konferencia sorrendben negyedik előadója, Bakk István előadásához szeretettel várjuk észrevételeiket, kérdéseiket, véleményüket a hozzászólásoknál.
Bakk István. Előadása megtekintéséhez ide kattintson!
Kiemeltünk egy részletet:
"(...) Európában egyedül Székelyföld volt az az összes állammal szemben ahol egyetlenegy uralkodó család sem volt örökös és nem adhatta a birtokot, nem vehette el. Ezért mivel uralkodói leszármazók, ők saját maguk határozták meg azt, hogy az adott probléma esetén magukat vagyonilag hogy struktúrálják, milyen hatalmi szerkezetbe helyezik el, és meghatározták azt, hogy hogyan örökölhetők ezek a birtokrészek – független attól hogy a monarchia fölépítésében milyen belső szabályok voltak.
Például: Egy nemesi levéladományánál a címeradomány az az uralkodói hatásköröz tartozott, előnévvel együtt. A székelyeknél nem így volt. A székelyeknél a belső jogszerkezet megengedte azt, amit nálunk is a családnál: "Hatolykai" volt az első név, átköltöztünk Szentkatolnára, és elkezdte a család használni a "Szentkatolnai" nevet. (...)"
Előadónk családja a háromszéki Bakk-családokhoz tartozik, a szentkatolnai ághoz. Édesapja 1941-ben került Magyarországra, ő ott született, és vallja, hogy tőle örökölte meg azt a fajta kötelezettséget, ami általában a székely embert a székely közösséghez fűzi. Vélekedése szerint a székelységnek is ugyanaz a mai problémája, mint ami annak idején a görögöknek volt: "mindig más akarja megírni a történetét".
Az idei Csoma-konferenciáról Dr. Flórián Csaba, dr. Török Zsolt Győző, dr. Oláh-Gál Róbert Kőrösi Csoma Sándorral kapcsolatos előadásai is megtekinthetők YouTube csatornánkon, valamint az elmúlt évek előadásaihoz is bárki hozzászólhat.
Kellemes időtöltést kívánunk!