A 35. Csoma Napok ünnepi megnyitóján Ferencz Éva, egyesületünk elnöke személyes hangvételű, inspiráló beszédben idézte meg a hagyományteremtés és értékőrzés mélységeit. Kőrösi Csoma Sándor öröksége, a közösség ereje és az alkotó szabadság kettőssége szőtte át gondolatait – mindazt, ami az elmúlt 35 évben a rendezvénysorozat és egyesületünk szellemiségét meghatározta. Olvassák el teljes beszédét az alábbiakban.
Tisztelt egybegyűltek, kedves vendégeink! Szeretettel köszöntök mindenkit a fennállásának 35. évfordulóját ünneplő egyesületünk nevében, a 35. Csoma Napok alkalmával. Mindig is érdekelt, hogyan teremtődik és hagyományozódik egyik korszakról másikra egy-egy érték, gondolat, elmélet, és az egyik legnagyobb csodának a folyamatot tartom, ahogy ezen értékek, gondolatok, elméletek mentén az egyes korszakokon átívelő dialógusok, és ennek nyomán az újabb értékek, gondolatok, elméletek sokasága kialakul.
A napokban olvastam egy történetet, Szvámí Tírtha Fekete könyvéből. Egy gyöngysorról szólt, melyet a mester a tanítványának átadott. A tanítvány, akit elbűvölt a gyöngyszemek szépsége, ragyogása, értetlenül nézett a mesterére, amikor az megkérdezte tőle:
„…mi alkotja a gyöngysort? Hát gyöngyök", válaszolta a tanítvány.
Kétségkívül, válaszolta a mester, de mit látsz még? Semmi egyebet, válaszolta a tanítvány. Éppen ez az, amit nem látsz, válaszolta a mester. Amit nem látsz, az a fonal, ami összetartja a gyöngyszemeket. Gyöngyök nélkül nincs gyöngysor – mondta a mester a tanítványnak – ezt bárki tudja első pillantásra. De akárhány gyöngyöt teszel egymás mellé, sohasem lesz belőlük gyöngysor, ahhoz kell a láthatatlan lényeg, amely összetartja őket…”
Kőrösi Csoma Sándor számára a magyarság eredetének kutatása, az őshaza keresése volt a fonál, egyesületünk számára Kőrösi Csoma Sándor élete és munkássága.
Gyermekeink számára – ha jól teljesítjük a feladatainkat – talán az egyesület lesz a megtartó erő – a fonál – amelyen tovább élhet és hagyományozódhat az értékkereső, –ápoló és –teremtő életforma.
Olyan ez, mint egy időben és térben végtelen gyöngyfüzér, amelyet bárki gazdagíthat kisebb vagy nagyobb, különböző színű és ragyogású gyöngyszemekkel. Mert kétféle szabadsága van az alkotó embernek. Újat teremteni, vagy a meglévőt gazdagítani, tovább adni. Az egyesületünket 35 évvel ezelőtt alapítók úgy döntöttek, hogy egyszerre teremtenek és adnak tovább. Intézményes keretet teremtettek arra, hogy tovább adhassuk és gazdagíthassuk névadónk munkásságának gyümölcseit.
Így vált Kőrösi Csoma Sándor életútja, munkássága közkinccsé, ennek köszönhető, hogy az akadémiai rétegeken túl a közember számára is ihletforrássá, ösztönző erővé vált az elmúlt három és fél évtized során. Egyesületünk megalakulását – az isteni gondviselés mellett - egy ilyen folyamatnak köszönhetjük.
Csoma Sándort itthon a magyarság egyik legjelesebb képviselőjeként tartja számon az emlékezet, de ha jobban meggondolom, ő egy szabad lélek volt, s az egyik legelső világpolgár.
Nem találta meg azt, amiért útra kelt, de letette az alapjait valaminek, amit az egész világ hiányolt: átjárást a kultúrák között, hozzáférést az ősi keleti bölcsességhez, annak tudását, hogy együvé tartozunk. Hogy nincs kelet és nyugat, sem észak sem dél, csak kerek egy világ.
S hogy bár sok nyelvet, sokféle jelt használunk arra, hogy megértsük, az egyetlen tudás, amiért érdemes egy életet adni az a szolgálat. Ott, és úgy szolgálni, ahogy a legjobban lehet, ahová a sorsunk vezet.
Köszönjük, hogy együtt emlékezünk-ünnepelhetünk, köszönjük, hogy ebben a folyamatban részünk lehet, hogy mellénk szegődtetek. Végezetül, mert beszédemet a korszakokon átívelő dialógusokkal indítottam, álljon itt köszöntés és köszönetképpen az Alapítóknak Hamvas Béla pár sora – ugyanis meggyőződésem, hogy ha találkozhattak volna, jó barátságot ápoltak volna egymással Hamvas és Csoma.
Hamvas Béla: "Egyszer Egyszer. Mindig csak egyszer. Mindig először, mindig utoljára. Nem törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmazkodni. Elhatározni. Nem megszokás. A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság... A küszöbön állni. Folytonos átlépésben lenni. Élve meghalni, meghalva élni. Aki ezt elérte, szabad. És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet."
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, várunk szeretettel mindenkit minden további rendezvényünkre!
Ferencz Éva, elnök, Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola
Elhangzott 2025. április 10-én, Kovásznán, a 35. Csoma Napok ünnepi megnyitóján
Fotók: Kerekes Csanád
Megnézem a 35.Csoma Napok képtárát!
Aki lemaradt a megnyitóról, most meghallgathatja Járdányi Pál: A bújdosó madár c. dalát a Pastorala kamaraegyüttes előadásában. Karvezető: Szánthó Kinga.
A rendezvénysorozat idén is Kovászna Város kiemelt kulturális programja volt.
Köszönjük szépen a bizalmat és figyelmet támogatóinknak:
