Ahogy közelednek a 35. Csoma Napok, ideje bepillantani az idei konferencia izgalmas témáiba! A tudomány, művészet, folklór és hit párbeszédének jegyében olyan előadások kerülnek terítékre, amelyek a múltunk kutatását új perspektívákból közelítik meg. Rovatunkban nap mint nap bemutatjuk az asztalra kerülő kérdéseket, hogy közösen gondolkodhassunk és vitázhassunk róluk. Csatlakozzanak hozzánk, készülődjünk együtt!
TUDOMÁNYOS KONFERENCIA: "Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai"
Miről lesz szó?
"Előadásomban röviden ismertetni szeretném (forrásközleményként) Zöld Péter kihallgatási jegyzőkönyvét. Majd azt az igen vitatatható kérdést boncolgatom, hogy a Madéfalvi Veszedelem milyen hatással volt Kőrösi Csoma Sándor életére.
Véleményem szerint Kőrösi Csoma Sándor lojális volt az akkori hatalomhoz, politikai értelemben véve nem volt egy forradalmár.
Sőt az akkori katonai hatalom felszabadította a kötelező katonai szolgálat alól, engedélyezte az ifjú Csoma Sándor felmentését a határőr katonai kötelezettségektől és így szabadon tanulhatott Nagyenyeden. Sőt feltételezhető, hogy a 15 éves Csoma Sándor megkezdhetett Kézdivásárhelyen valamilyen katonai kiképzést és onnan is elengedték, látván kivételes tehetségét. Ezért hálából létesített Kőrösi Csoma Sándor egy Csoma-alapítványt a Kézdivásárhelyen tanuló székely ifjak részére. Másképpen mivel magyaráznánk Csoma Sándornak ezt a háláját a kézdivásárhelyi katonai nevelde iránt? Ezért is értékelendő a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület nemes szándéka, hogy ezt az alapítványt újraélessze!
Zöld Péter csíkszentléleki plébánosról viszonylag sok értékes adat maradt fenn. Elég, ha megemlítjük Szőcs János: Zöld Péter élete és munkássága c. tömör kis könyvecskéjét (Hargita Kiadóvállalat, Csíkszereda, 2002). De a most forrásközlésként közlendő jegyzőkönyvünkhöz a legközelebb Imreh István neves történészprofesszor: Látom az életem nem igen gyönyörű c. könyve áll, mely a Madéfalvi Veszedelem kihallgatási jegyzőkönyveit közli szakszerű tárgyalásban. Viszont Imreh István monumentális művéből kimaradt Zöld Péter kihallgatási jegyzőkönyve. Az ugyanis a Román Nemzeti Levéltár Marosvásárhelyi Kirendeltségének tulajdona és a pontos lelőhelye a Marosvásárhelyi Református Kollégium, Adminisztratív iratai között található (Fond nr. 96 (Colegiul Ref. Tg-Mures, Seria Administrativ-Pol., Fam. Personala), 1628-1929, Inventar nr. 1467 .,Dosar nr. 73. (CB I/77, 1764 Relatările lui Zöld Pétrus privind etapele înarmării secuilor).
A kézirat latin nyelven íródott és nagyon nehezen olvasható, ezért latin szakértőhöz fordultam a kiolvasás és fordítás ügyében. És ezt a munkát Darvas Mátyás budapesti szakértő végezte el.
NÉVJEGY:
Oláh-Gál Róbert matematikus, tudománytörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának oktatója, akinek munkásságát a Bolyai-kutatás, az erdélyi tudománytörténet és az interdiszciplináris forrásértelmezések határozzák meg. Doktori fokozatát Debrecenben szerezte meg. Oktatói és kutatói pályája során különösen figyelemreméltó Bolyai János életművének és erdélyi vonatkozásainak feldolgozása, emellett számos matematikatörténeti, informatikai és statisztikai témájú publikációval rendelkezik. A kovásznai tudományos konferencián nem ez az első Csomával kapcsolatos forrásközlése. Lennebb közzétesszük a tavalyi, Herepei Ádámmal kapcsolatos, szintén latin nyelvből fordított szövegre alapozott előadását.
Részletes életrajza elérhető a Sapientia EMTE oldalán.
Megnézem az összes előadó névsorát!
KAPCSOLÓDÓ: 35. Csoma Napok programterv
Kulcsmondatok és kulissza-pillanatok, 7 nap közel 13 percnyi mozgóképbe sűrítve – ahogyan egyesületünk médiaműhelyének diákjai látták: ilyen volt a 34. Csoma Napok a Ferencz Boglárka, Moldovai Kitti, Molnár Fanni, Szabó Renáta és Tasnádi Magor lencséjén keresztül.