Ahogy közelednek a 35. Csoma Napok, ideje bepillantani az idei konferencia izgalmas témáiba! A tudomány, művészet, folklór és hit párbeszédének jegyében olyan előadások kerülnek terítékre, amelyek a múltunk kutatását új perspektívákból közelítik meg. Rovatunkban nap mint nap bemutatjuk az asztalra kerülő kérdéseket, hogy közösen gondolkodhassunk és vitázhassunk róluk. Csatlakozzanak hozzánk, készülődjünk együtt!
TUDOMÁNYOS KONFERENCIA:
"Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai"
Mire számíthatunk?
A Kárpát-medence a történelem során számos népcsoportnak kiváló lehetőséget nyújtott a tartós megtelepedésre. Az Avar Kaganátus egy politikai hatalom alatt egyesítette a Kárpát-medencét, és egészen a 9. század elejéig fontos közép-európai hatalom maradt. A Kunszállás-fülöpjakabi (Bács-Kiskun megye) 61 síros avar kori temető H. Tóth Elvira feltárása (1967‒1979). A temető leletanyagának feldolgozása folyamatban van, a Kunszállás-Fülöpjakab lelőhelyen feltárt avar kori temetőt korábban már több szempontból is vizsgálták, azonban az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark és Dr. M. Lezsák Gabriella régész közös NKA-pályázatának köszönhetően újabb lendületet kapott a temető összetett, régészeti és természettudományos elemzése.
A természettudományos- és régész szakemberek kutatócsapata átali, az itt feltárt sírok anyagának komplex régészeti, antropológiai, genetikai és radiokarbon-kormeghatározásos vizsgálata nemcsak a terület 7-8. századi viszonyainak megismerésében kiemelkedő jelentőségű, hanem az avar kori Kárpát-medence vezetőrétegének etnikai összetételéhez, eredetéhez, kapcsolatrendszeréhez, valamint az avar korszak kronológiájához is jelentős adatokkal járul hozzá.
Beleértve a 3D-s rekonstrukciókat is (képforrás)!
Tehát az előadót a tavaly év végén bemutatott eredményekről is kérdezhetjük a kovásznai konferencián. Akár arról is: hogyan nézhetett ki egy 7. századi Kárpát-medencei legfelsőbb avar kori vezető és arra is választ kaphat, milyen genetikai jellemzői voltak a Duna-Tisza közi avar kori elitnek?
NÉVJEGY:
M. Lezsák Gabriella – régész. Budapesten végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) régészet szakán, népvándorlás szakágon. Végzősként egy tavaszi szemesztert töltött a kazahsztáni Abaj Állami Egyetemen Almatiban. 2003-ban elnyerte az MTA Történettudományi Intézet Fiatal Kutatói Ösztöndíját, 2013-tól az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport tagja. PhD disszertációját az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola Művelődéstörténeti Doktori Program keretében védte meg.
Fő kutatási területe: magyar őstörténet, a népvándorlás- és a magyar honfoglalás korának régészete, a kolozsvári régészeti iskola története, László Gyula kolozsvári évei (1940-44).
Részletes kutatói adatlapja.
KAPCSOLÓDÓ: 35. Csoma Napok programterv
Előadónk korábbi előadása a csomakőrösi konferenciánkon:
Kulcsmondatok és kulissza-pillanatok, 7 nap közel 13 percnyi mozgóképbe sűrítve – ahogyan egyesületünk médiaműhelyének diákjai látták: ilyen volt a 34. Csoma Napok a Ferencz Boglárka, Moldovai Kitti, Molnár Fanni, Szabó Renáta és Tasnádi Magor lencséjén keresztül.