Ahogy közelednek a 35. Csoma Napok, ideje bepillantani az idei konferencia izgalmas témáiba! A tudomány, művészet, folklór és hit párbeszédének jegyében olyan előadások kerülnek terítékre, amelyek a múltunk kutatását új perspektívákból közelítik meg. Rovatunkban nap mint nap bemutatjuk az asztalra kerülő kérdéseket, hogy közösen gondolkodhassunk és vitázhassunk róluk. Csatlakozzanak hozzánk, készülődjünk együtt!
TUDOMÁNYOS KONFERENCIA:
"Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai"
A 35. Csoma Napok keretében tartott előadásában Szilágyi Szilárd azt a kérdést járja körül, hogy van-e érdemi kulturális kapcsolat a magyar regösök és a szibériai türk népek eposzénekesei között – tehát nemcsak nyelvi, hanem előadói hagyományban, szimbolikában és kulturális funkcióban is fellelhetők-e közös gyökerek. A téma különösen időszerű a magyar őshagyományok újraértelmezésének korszakában. Előadása nemcsak tudományos érdeklődést, hanem személyes kutatói elkötelezettséget is tükröz, amely hosszú évek terepmunkáján és szövegelemzésén alapszik. Olyan gondolatokat hoz el Kovásznára, amelyek segítenek újraértelmezni a regöséneklés helyét a magyar kulturális emlékezetben – és annak tágabb eurázsiai összefüggéseit.
Első ízben vesz részt konferenciánkon, nagy szeretettel köszöntjük!
Miről lesz szó?
"A dél- és észak kelet szibériai türk népek (altajiak, hakaszok, tuvaiak, sorok, szakhák) gazdag eposzénekesi hagyománnyal rendelkeznek. Feltűnő a dél és észak szibériai sámanhitű török népek eposzénekesi beavatásnak a sámánok beavatásához való hasonlatossága, ugyanúgy, mint mindkét mesterség szellemek általi erős befolyásoltságával kapcsolatos hit. Például eposzénekessé csak a sámánéhoz hasonló, álomban való beavatással válhat valaki (erről majd részletesebben az előadásban), és ugyanúgy, mint a sámáni hivatást a szellemektől kapja a jövendőbeli sámán, az eposzénekesi mesterséget is az ősök szellemétől örökölheti a későbbi eposzénekes.
Az eposzok előadását is egy halom misztikus-mítikus hiedelem kíséri, valamint az eposzénekeseket ugyanúgy gyötrik a szellemek mint a sámánokat, és ugyanúgy képtelenek normális közösségi életet élni, mint azok.
De talán, ami a legférdekesebb, mind a sámánok, mind az eposzénekesek használják a torokhangot. De erről alább. Ez azt feltételezi, hogy a két mesterséget a legősibb időkben egy és ugyanazon személyek végezték, ahogyan ezt a török népek Korkut Atához köthető úgy sámáni, mint eposzénekesi hiedelmei és hagyományai is mutatják. Tehát nyugodtan feltételezhetjük, hogy a honfoglalás előttről eredő énekmondó regös névhez sem véletlenül kapcsolódnak a mai magyar népi hagyományokban a mágia és a termékenyésgvarázslás.
A dél szibériai török népeknél (az altajiaknál soroknál és hakaszoknál) az eposzénekes neve a khajdzsi, az éneket magát khaj-nak nevezik (ezeket a magyar kiejtés szerint írtam le). Maga a khaj szó torokhangon való éneklést jelent. És ehhez a szóban forgó szibériai türk népek hagyományai és hiedelmei csodás varázserőt kapcsolnak. Vajon a magyar regöshagyományhoz kapcsolódó hajgatás, hejgetés, vagy a merseburgi csata kapcsán a Liudprand cremonai püspök által feljegyzett “ördögi” huj-huj kiabálás eredetileg nem ugyanazt jelentette, mint az altajiaknál a khaj?
Vagyis, magát a torokhangot és az ezen való éneklést? Ezen magyar és dél szibériai szavak hasonlósága talán nemcsak véletlenszerű..." (Szilágyi Szilárd)
NÉVJEGY:
Szilágyi Szilárd filológus, a Bukaresti Egyetem Hungarológia Tanszékének adjunktusa, kutatóként és oktatóként egyaránt a magyar–török kulturális kapcsolatok és a népi költészet párhuzamainak elmélyült ismerője.
PhD-fokozatát 2007-ben szerezte az ankarai egyetemen, kutatásaiban kiemelten foglalkozik a régi magyar irodalommal, a török irodalommal és Kúnos Ignác munkásságával.
Fordítóként és tolmácsként is közvetített a két kultúra között, emellett számos tanulmány szerzője. Részletes adatlapja a Hungarológia oldalán, itt.
KAPCSOLÓDÓ: 35. Csoma Napok programterv
Kulcsmondatok és kulissza-pillanatok, 7 nap közel 13 percnyi mozgóképbe sűrítve – ahogyan egyesületünk médiaműhelyének diákjai látták: ilyen volt a 34. Csoma Napok a Ferencz Boglárka, Moldovai Kitti, Molnár Fanni, Szabó Renáta és Tasnádi Magor lencséjén keresztül.
A Csoma-konferencia krábbi éveinek előadásai elérhetők a CsomaTube-on. Iratkozzanak fel csatornánkra!