Tisztelettel meghívjuk Önt egy felejthetetlen estére, ahol Kallós Zoltán életművét és a ritka magyar hagyományokat ünnepeljük! Az esemény során egy olyan programot kínálunk, mely mélyen gyökerezik a népdalokban, a táncban és az őszinte közösségi élményben.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola Kovászna Város Művelődési Háza partnerségével és Kovászna Város Önkormányzata támogatásával örömmel hívja meg Önöket egy rendkívüli előadásra: az Udvarhely Néptáncműhely előadja a Ritka magyar című táncelőadását április 8-án, kedden, 18 órától, a Kovásznai Művelődési Központban (mozi). Az Kallós Zoltán emlékének dedikált táncest a 35. Csoma Napok bevezető, "nulladik napjának" ünnepi eseménye.
Ki volt Kallós Zoltán?
A kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató 1926-ban született Válaszúton. Pedagógusi oklevelét Kolozsváron szerezte meg. A népművészet és hagyományok morzsáinak gyűjtését a 60-as években kezdte el, azóta számos kiadvány jelent meg gyűjtéseiből. Az erdélyi népi hagyományok átörökítéséért, a szórvány magyarság felkarolásáért és oktatásáért dolgozott. Munkájának gyümölcsét jelenleg a nevét viselő, válaszúti Kallós Alapítvány őrzi és adja át a felnövő generációknak. Kallós Zoltán 2018 februárjában hunyt el.
Miről szól a táncszínházi előadás?
„A tánc mindig a férfitáncokkal, a „ritka” vagy másnéven „lassú magyar”-ral kezdődött, utána következett a „sűrű magyar”. A két különböző tempójú férfitáncot szokták összefoglalólag „magyar tánc”-nak is nevezni.” (Kallós Zoltán: Tánchagyományok egy mezőségi faluban. In: Tánctudományi Tanulmányok 4. (1963–1964), Budapest, 1964: 242.)
Kallós Zoltán, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő munkássága példaértékű a magyarság számára. Személyében a magyar népzenegyűjtés legeredményesebb kutatóját, az erdélyi táncházmozgalom egyik életre hívóját ismerhettük meg. Hosszú tartalmas élete és példaértékű munkája utat mutat és erőt ad a mindenkori magyarság számára.
A Kallós Zoltán emlékére készülő néptáncelőadás Ritka magyar címe egyrészt a neves népzenekutatónk apai-anyai szülőföldjének (Kis-Szamos melléke és Észak-Mezőség) tánc- és zenei hagyományára vonatkozik, másrészt ez a szóösszetétel hordoz egy sor, akár szimbolikusnak is mondható konnotációt: egyaránt utalhat az elnéptelenedő, szórványosodó mezőségi magyarságra, de a kivételesen kiemelkedő, így ritka életpályát magának tudható Kallós Zoltán személyére is.
Ugyanakkor Kallós Zoltán egy fontos üzenetét is szeretné tolmácsolni, felhívva az emberek figyelmét az emberi élet múlandóságára, kiemelvén annak fontosságát, hogy nem mindegy mit hagyunk hátra a következő generációknak. Ezt nagyon fontosnak tartotta mindannyiunk „Zoli bácsija”. (Forrás)
Alkotók:
- Rendező-koreográfus: Tőkés Csaba Zsolt
- Tánckar:
- Antal Katalin, Bakos Gellért István, Csog Lehel Zoltán, Demeter Gyöngyi, Faluvégi Erzsébet, Fábián Gergely, Fülöp Csaba, Hajdó Árpád, Hajdó-Nagy Lóránt, Mátéfi Ágota, Orbán Henrietta, Sipos Réka, Szabó Adrienn
- Élőzene:
- Kedves Zenekar: Bálint Zsombor, Kedves Botond, Kelemen Molnár János, Román Hunor, Szabó Lóránd Győző
- Hangtechnika: Zilincki Károly Fénytechnika: Toásó István Fénykép: Bartis Attila
- Zenei szerkesztő: Kelemen László
- Koreográfusok: Kádár Ignác, Lőrincz Hortenzia, Tőkés Edit
- Jelmez: Székely Melinda
- Díszlet: Tőkés Csaba Zsolt Táncoktatók: Feketelaki Tibor, Könczei Csongor, Székely Melinda, Vincze Júlia
- Asszisztensek: Antal József, Fülöp Csaba, Hajdó Árpád Művészeti munkatárs: Könczei Csongor.
Megnézem a CsomaNapok35 programtervét!
