A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületet 1990. március 7-én jött létre és azonnal szervezni is kezdte az első, tudományos konferenciát is magába foglaló Csoma Napokat. A 35 éves évforduló így különleges jellemzője az idén április 10-12 között Kovásznán és Csomakőrösön zajló ünnepség-sorozatnak, kiváltképp, mert ezidáig ez az egyesület első megünnepelt jubileuma is.
“Az 1990 márciusában keltezett jegyzőkönyvet 37 személy írta alá. Ezzel megszerveződött az az indítványozó csapat is, mely az ezzel járó munkák tömkelegét is felvállalta. S ekkor, a megalakulásunkkor határoztuk el, hogy nagy szülöttünk emléke ápolásaként minden év áprilisában, születése és halála napjai tájékán (a mindenkori húsvét enyhén függvényévé tette azok pontos rögzítését), minden évben rá emlékező, az ő nevével fémjelzett Kőrösi Csoma Sándor Napokat tartunk. A város – és az ekkor már adminisztratívan hozzá tartozó egykori szülőfalu, Csomakőrös – ünnepi napjai”
- vallja Gazda József alapító elnök, jelenlegi tiszteletbeli elnök, a jubileumi konferencia-kötet előszavában. -
És hogy ezek ne csak az ő személyére, hanem az egyetemes jelentőségű munkájára, tevékenysége tanulmányozására, kutatására, annak tudományos feltárására, sőt, áttételesen: a kik vagyunk, honnan jöttünk? kérdéskörre is kiterjedhessenek, már kezdetekkor tudós kutatókat is meghívtunk rendezvényeinkre, s elindítottuk tudományos konferenciáink sorozatát is. Melyek célja volt: ösztönözni az őáltala felvállalt problémák kutatására s ezzel továbbadni a fáklyát. Így válhatott a Csoma életútja, tudományos tevékenysége és ahhoz kapcsolódóan a magyarság és a keleti népek múltja kutatásának zarándokhelyévé Csomakőrös és Kovászna. S így a kutatásokat ösztönző szellemi központtá is.”
Eddig 290 szerző 926 írása jelent meg a tudományos konferenciákon elhangzott előadások nyomán kiadott könyvsorozatban - az utóbbi évek konferenciái pedig az egyesület több mint ezer feliratkozóval büszkélkedő CsomaTube videómegosztó csatornáján is visszanézhetők.
Az idei ünnepségsorozat "nulladik napján" a Ritka magyar táncest szolgált ráhangolódásul. A Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai címmel zajló ülésszak csütörtökön 10 órától kezdődik Kovásznán, a Piliske utca 2 szám alatti Csoma Emlékközpontban.
Eőadóink bemutatkozói itt. Az előadások tervezett sorrendje itt.
A csütörtökön és pénteken elhangzó több mint húsz előadásra díjmentes a belépés az érdeklődőknek - miként a rendezvénysorozat összes programpontjára, a támogatóknak hála: Kovászna Város Önkormányzata, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat, Nemzeti Kulturális Alap, Nagykanizsa Önkormányzata, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum, valamint a Diószegi, Bertis, Toro Impex.
A Kovászna Városi Művelődési Ház és a Kovászna Megyei Kulturális Központ partnerségével szervezett ünnepi programsorozatot a Kolozsvári Puck Bábszínház Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című előadása nyitja 10 és 12 órai kezdettel a kovásznai moziteremben. Molnár Vilmos József Attila-díjas csíkszeredai író azonos című, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának 2022-ben "Az év legjobb könyve" elismerését elnyerő műve alapján készült előadásukkal.
Este 6 órától a kovásznai Kádár László Képtár ad otthont az 1992 óta hagyományos Csoma Tárlatnak, mely idén Apáczai Csere Jánosnak is emléket állít. A Kányádi Iréne művészettörténész zsűritag szakmai méltatásával megnyíló tárlaton kiállítanak: Ábrahám Imola, Ábrahám Jakab, Albert Levente, Bács Emese, Balajti Károly, Berei Brigitta, Biró Borbála, Bugyi István József, Burus Botond, Fazakas Barna, Fazakas Gyula, Fekete Zsolt, Finta Kincső, Forró Ágnes, Fuci Anita, Hompot Andrea, Jaeger Tibor, Kala Dávid, Kerekes Emőke, Kövér György, Lőrinczi Inez, M. Lovász Noémi, Miklossy Mária, Nagy Attila, Nagy Dalma, Pál Eszter-Evelin, Pető Hunor, Puskai Sarolta, Siklódi Fruzsina Erzsébet, Székely Géza, Szepessy Béla, Torkos Márk Erik, és Toró Attila. További zsűritag Ütő Gusztáv és Berze Imre képzőművészek volt. Az eseményen közreműködik a Sicton zenekar.
19 órától, ünnepi beszédek, rövid ünnepi műsor kíséretében és a 109-es Havadtőy Sándor Cserkészcsapat tisztelgésével szertartássá vált fáklyás megnyitó a kovásznai Művelődési Háznál lévő Csoma-szobor előtt kezdődik, ahol Gyerő József, Kovászna város polgármestere, Rostás János, Nyírkércs testvérváros polgármestere, és Ferencz Éva egyesületi elnök mond beszédet. További közreműködők
Innen vonul át a közönség a közelben lévő Emlékközponthoz, ahol hármas adomány avatása zajlik. A Dunakeszin élő Czinege István alkotta Kőrösi Csoma Sándor bronz mellszoborról Vetró András szobrászművész és Deák Ferenc, a Kőrösi Csoma Baráti Társaság képviselője mond beszédet. A szombathelyi Tibet Klub által adományozott, Szervátiusz István alkotta Életfa szoborról Szathmári Botond tibetológus beszél. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára által egyesületnek adományozott, magyar-román-angol nyelvű Csoma életút panelkiállítást - melynek kurátorai Kelecsényi Ágnes indológus és Orosz Gergely tibetológus - Gazda József ismerteti. Az alkotásokat nt. Balogh Zoltán Kézdi-Orbaiszéki Egyházmegye esperese és ft. Mátyás Károly katolikus lelkipásztor áldja meg, a Kikapcs-olsz! ifjúsági zenecsoport kíséretében.
Az ünnepség pénteken, április 11-én, Csoma halálának évfordulóján, a dardzsilingi sírnál zajló, Delhi Liszt Intézet által szervezett emlékünnepséggel is összeköttetésben zajlik. Erdő Mariann indiai intézményvezető Ferencz Éva egyesületi elnök üzenetét Dardzsilingben olvassa fel, míg Kovásznára a dardzsilingi üzenet jut el.
Az idei rendezvény plakátja - az első Dardzsiling-Csomakőrös emlékezés pillanata
Csoma sírjánál. Háttérben Erdő Mariann.
Üzenetet kaptunk!
Szeretettel üdvözlünk mindenkit Darjeelingből! Minden évben szívmelengető és egyben izgalmas tudni, hogy több ezer kilométerre tőlünk de szinte egy időben mindannyian Kőrösi Csoma Sándorra emlékezünk. Csomakőrösről egy tudós indult útnak 1819-ben, hogy megtalálja az őshazát - 1841-ben pedig úgy távozott a világból Darjeelingben, hogy nem tudta, életművére évszázadok múlva is csodálattal tekintenek majd. A világnak ezen a felén Csoma Sándort a modern tibetológia megalapítójaként és az első angol-tibeti szótár megalkotójaként tisztelik - nekünk magyaroknak persze ennél jóval többet jelent. Ránk, Indiában élő magyarokra pedig különösen nagy felelősség hárul - gondoskodnunk kell arról, hogy emléke ne halványuljon el, munkájára mindig emlékezzenek a mindenkori tibeti kutatók. De legfontosabb dolgunk gondoskodni arról, hogy a darjeelingi régi temetőben álló sír soha ne maradjon magányos, a márvány oszlopon mindig lengjen magyar szalag. A szalag ma is helyére kerül és kérünk benneteket, gondolatban kössük össze a Kovásznán lengő szalaggal, ma és minden év április 11-én. - üzente Kovásznára-Csomakőrösre Dardzsilingből Erdő Mariann."
“Csoma Sándort itthon a magyarság egyik legjelesebb képviselőjeként tartja számon az emlékezet. Ő egy szabad lélek volt, s az egyik legelső világpolgár. - üzente Dardzsilingbe Ferencz Éva egyesületi elnök. - Nem találta meg azt, amiért útra kelt, de letette az alapjait valaminek, amit az egész világ hiányolt: átjárást a kultúrák között, hozzáférést az ősi keleti bölcsességhez, annak tudását, hogy együvé tartozunk. Hogy nincs kelet és nyugat, sem észak sem dél, csak kerek egy világ. S hogy bár sok nyelvet, sokféle jelt használunk arra, hogy megértsük, az egyetlen tudás, amiért érdemes egy életet adni az a szolgálat. Ott, és úgy szolgálni, ahogy a legjobban lehet, ahová a sorsunk vezet. Köszönjük, hogy életben tartjátok az emlékét.”
A pénteki tudományos előadásokkal párhuzamosan a Kőrösi Csoma Sándor Líceumban ünnepi műsor és koszorúzás zajlik. Délután 5 órától a kovásznai Művelődési Ház Ignácz Rózsa terme ad otthon a középiskolásoknak kiírt Haza.Úton rajzpályázat díjazására, este 7 órától pedig a moziterem ad otthont a Bölcsőnk, az Őshaza jubileumi gálaműsornak, melyre különleges műsorral készülnek helyi, tehetséges gyerekek, az előadóművészet különböző műfajaiban. A válogatott irodalmi művek is különlegesen, személyesen kapcsolódnak az egyesülethez. Az elhangzó, Csomáról született verseket Farkas Árpád írta, illetve az egyesület 1992-es irodalmi pályázatára Gál Éva Emese és Ferenczes István. A kovásznai Vizitke, Pitypang, Recefice néptáncegyüttesek és a Tiszta Szív vegyeskar fellépése mellett Fekete Zsolt színművész handpan-játékkal kísért műsorát követheti a közönség. További fellépők
A szombati nap, az eseménysorozat fénypontja, Csomakőrösön zajlik. Barticel-Kiss Eszter Orsolya, a Csomakőrösi Református Egyházközség lelkésze igehirdetését követően a Csoma-szobornál zajlik ünnepi műsor és koszorúzás - teljes program.
Majd a Csoma Emlékháznál az idén 85 éve született Jakabos Ödön író, utazó családtagjai veszik át a posztumusz Csoma-emlékérmet. Egyesületünk nem köszönhette meg az 1979-ben elhunyt kézdivásárhelyi utazónak, amit Csoma emlékápolásáért tett, ám az idei jubileumi Csoma Napok fontos célkitűzése, hogy az ő emléke előtt is tisztelgünk.
A Bukaresti Magyaradás 1974-ben készült interjúja Jakabos Ödönnel. Riporter: Csáky Zoltán /
Nyitóképünk: Jakabos Ödön A dardzsilingi angol temetőben Csoma sírjánál
Fontos információ, hogy a rendezvénysorozat ideje alatt folyamatosan látogatható Kovásznán a Csoma Emlékközpontban a néhai Gazdáné Olosz Ella állandó textilművészeti kiállítása, valamint Csomakőrösön a Csoma Emlékház.
Szívből köszönjük a partnereink és minden fellépő-közreműködő segítségét, hozzájárulását, és szeretettel várnak mindenkit a Kovászna Város kiemelt kulturális eseményeként zajló programsorozatra, melynek részletes programterve a világhálón itt található.
