2025. szeptember 3-án a kovásznai Csoma Emlékközpontban mutattuk be Hegedűs Imre János Toronyember fekete utakon című, gróf Mikó Imréről szóló életregényét; másnap, szeptember 4-én – a 220. születési évfordulón – Zabolán a református templomnál és a templomkerti Mikó-szobornál róttuk le tiszteletünket. Az eseményre a Kovásznai Napok keretében került sor, dr. Lepp-Gazdag József ötletgazda hathatós közreműködésével.
Az est házigazdái Ferencz Éva intézményvezető, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola elnöke, a Csoma Emlékközpont vezetője, valamint Gazda József író, az egyesület alapító- és tiszteletbeli elnöke voltak.
A szerző, Hegedűs Imre János önálló kötetbemutatóját a közönség soraiból érkező kérdésekre válaszolva zárta. A Magyar Napló Kiadónál 2024-ben megjelent A Toronyember fekete utakon életrajzi regény hídvégi gróf Mikó Imre köz- és magánéletét követi: a közösségért végzett tettek – az Erdélyi Múzeum-Egyesület megszervezése, a kolozsvári kőszínház visszahódítása a nemzeti közönségnek, a Székely Mikó Kollégium elindítása, majd közlekedési miniszterként a vasúthálózat bővítése – mellett a 19. század viharainak próbatételei bontakoznak ki Nagyenyed 1848–49-es pusztulásától az olmützi házi őrizetig.
Hegedűs az életrajzi tényeket mértékkel egészíti ki fikcióval, hogy a „toronyember” ne csupán történelmi ikon, hanem gyászaiban is helytálló, szolgálat- és kötelességtudat vezérelte emberként jelenjen meg – a kötet érzékletesen idézi fel Rhédey Máriával való bensőséges viszonyát és több gyermekük tragédiáit is.
A méltatások szerint a műben a székely beszédmód és az irodalmi nyelv találkozik, így a könyv egyszerre fikciós elemekben gazdag családregény, és történelmi tablók füzére. A szerző a kovásznai esten az életrajzi regény „költői szabadságáról” beszélt: vélekedése szerint a dokumentált tényekhez mértékkel és szabadon társulhat az írói képzelet. A „toronyembert” a kötetben tettek emelik magasba: az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezése, a kolozsvári kőszínház visszanyerése a nemzeti közönség számára, a Székely Mikó Kollégium elindítása; a kiegyezés után a vasútfejlesztés, egészen a sínek kolozsvári bekanyarodásáig.
A regény egyik megrázó fejezete Nagyenyed 1848–49-es pusztulása és az újjáépítés, az alkonyképet pedig Marosújvár csendje adja. „Toronyemberek ma is vannak – csak túl közel állunk hozzájuk, hogy észrevegyük.” – fogalmazott a könyvbemutató zárásakor Ferencz Éva.
Az estet a népes hallgatóság hozzászólásai, kérdések zárták. A beszélgetéshez többek között az eseményen jelen levő dr. Pozsony Ferenc akadémikus is hozzászólt. A diskurzus során izgalmas kérdésként merült fel részéről, hogy milyen új forrásokra támaszkodik a mű. A szerző válasza pedig a szépirodalom eszközeinek, a fikció legitim szerepének hangsúlyozása volt.
Zabolai főhajtás
2025. szeptember 4-én a zabolai református templomban – ahol egykor megkeresztelték Erdély Széchenyijét – és a templom várfalai előtt álló Mikó-szobornál helyeztünk el koszorút.
A tisztelgésen Hegedűs Imre János, Gazda József, valamint dr. Lepp-Gazdag József és felesége vett részt. Fotó: Bodor János / Háromszék
Kapcsolódó program
A Kovásznai Városnapok idején a Lepp család a Janka-lakban (Kovászna, Iskola utca 6.) emlékszobát rendezett be gróf Mikó Imre életpályájáról; a magángyűjtemény 9–12 és 15–18 óra között volt látogatható.
Az eseményről a Háromszék napilap helyszíni tudósítása is megjelent.
Fotókredit A rendezvény pillanatait Kerekes Csanád fotói őrzik (nyitóképünk). Köszönjük!
Kapcsolódó: részlet a könyvből.