Ahogy közelednek a 35. Csoma Napok, ideje bepillantani az idei konferencia izgalmas témáiba! A tudomány, művészet, folklór és hit párbeszédének jegyében olyan előadások kerülnek terítékre, amelyek a múltunk kutatását új perspektívákból közelítik meg. Rovatunkban nap mint nap bemutatjuk az asztalra kerülő kérdéseket, hogy közösen gondolkodhassunk és vitázhassunk róluk. Csatlakozzanak hozzánk, készülődjünk együtt!
TUDOMÁNYOS KONFERENCIA:
"Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai"
Mire számíthatunk?
Fehér Bence előadása egy olyan új felfedezésre fókuszál, amely alapjaiban írhatja újra ismereteinket a Kárpát-medence ókori kapcsolatrendszeréről. Alig néhány hónap telt el azóta, hogy napvilágra került 2005, 2006 leletei után egy újabb homoródkarácsonyfalvi lelet – most pedig avatott előadótól elsőként hallhatjuk a részleteket.
A lelet jelentősége éppen abban rejlik, hogy egyszerre érinti a régészetet, a nyelvészetet és az írott örökség vizsgálatát – olyan metszéspontban, amelyben ritkán adódik lehetőség ilyen átfogó értelmezésre.
Fehér Bence előadása nemcsak a felfedezés tudományos hátterét és körülményeit mutatja be, hanem rámutat arra is, hogyan illeszkedik mindez a tágabb antik világ és a helyi történelem térképére. Mit árul el rólunk ez az emlék? Hogyan határozza meg újra a múltunkról alkotott képünket?
Az előadás betekintést enged egy még formálódó tudományos diskurzusba – ott lehetünk, ahol a történelem új fejezete kezdődik.
NÉVJEGY:
FEHÉR BENCE – klasszika-filológus, régész-ókortörténész, író. Az ELTE BTK-n végzett 1993-ban. Rövid ideig gimnáziumi latintanár, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, és a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója. Elsősorban latin nyelvet és ókortörténetet oktatott, középiskolai latin tankönyvsorozata is megjelent. Fő kutatási területe kezdettől a felirattan, hosszú ideig a pannóniai római feliratok, 2003–2005 között a Fontes Pannoniae Antiquae sorozat és kutatóprogram egyik szervezője.
2004 óta tagja a Berlin-Brandenburgi Akadémia Corpus Inscriptionum Latinarum pannóniai munkacsoportjának, e minőségben részese a Tituli Aquincenses feliratgyűjtemény létrehozásának. Pannónia latinnyelv-történetét monografikusan dolgozta fel, ebből habilitált 2006-ban, 2012-ben Aquincum instrumentum domesticum feliratainak feldolgozásával szerezte meg az MTA doktori címet. 2018–2019 a Magyar Nyelvstratégiai Intézet külső munkatársaként Kárpát-medencei rovásírásos emlékek gyűjteményes közlését készíti elő. 2019-től a Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója, 2020-tól Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója.
Konferenciánkon 2023-ban a hangrégészetről tartott előadást (lásd lennebb).
KAPCSOLÓDÓ: 35. Csoma Napok programterv
Kulcsmondatok és kulissza-pillanatok, 7 nap közel 13 percnyi mozgóképbe sűrítve – ahogyan egyesületünk médiaműhelyének diákjai látták: ilyen volt a 34. Csoma Napok a Ferencz Boglárka, Moldovai Kitti, Molnár Fanni, Szabó Renáta és Tasnádi Magor lencséjén keresztül.