A magyar őshaza keresésére induló, majd a keleti kultúrák, a tibeti nyelv és a buddhizmus kutatása révén világhírűvé vált székely tudós alakja körül kialakult tapasztalatok és hiedelmek természetszerűen kaptak helyet a képzőművészeti ábrázolásokban. Örömmel jelezzük, hogy Jánó Mihály művészettörténész november 25.-i, 17 órától a Kovásznai Művelődési Ház Ignácz Rózsa termében sorra kerülő vetített képes előadásán Vetró András, Sárosi Csaba és Éltes Barna meghívott képzőművészektől is hallhat-kérdezhet a Közönség a Csoma-ábrázolások témakörben, egyéni tapasztalatuk kapcsán. Tervezzék be az időpontot - szeretettel várunk mindenkit!
"Az előadásomban arra szeretnék rámutatni, hogy az elmúlt több mint kétszáz év alatt a képzőművészek és a téma kutatói miért tartották fontosnak ábrázolni, illetve hogyan értették-értelmezték Csoma Sándor alakját és halhatatlan életművét.
A képzőművészek elsősorban Schöfft Ágoston (1809 – 1888) festőművésznek a kutatás által eredetinek tekintett félprofil rajzát vették alapul, és azt felhasználva készítettek szobrokat, festett és rajzolt arcképeket, valamint különböző technikákkal létrehozott, értelmező kompozíciókat. Schöfft 1840. évi rajzát litográfia formájában közölte a Magyar Tudós Társaság Évkönyve 1846-ban. Ettől kezdve napjainkig több mint száz Csoma Sándorral kapcsolatos képzőművészeti alkotás született.
Mindezt előbb Szilágyi Ferenc vette számba 1908-ban, majd a jeles Kőrösi Csoma Sándor kutató, a francia Bernard Le Calloc’h 1990-ben, és a Csoma kultuszában elévülhetetlen érdemeket szerzett Gazda József 1994-ben. Fontos forrás még Gaboda Péter közleménye 1995-ben a Schöfft-féle rajz keletkezésének történetéről.
Végül Dr. Flórián Csaba hatalmas munkával, minden vonatkozó részletet figyelembevéve állított össze egy olyan adatbázist, amelyet a szerző vagy más kutatók napjainkban is folyamatosan bővítenek. Az említett kitűnő szerzők alapos munkájára támaszkodva, és a műalkotások többségének személyes vizsgálata alapján Csoma Sándor ábrázolásaiból egy olyan összkép áll rendelkezésünkre, amelyből az érdeklődők számára is művészettörténeti, esztétikai következtetéseket vonhatunk le, és érdekes megfigyeléseket tehetünk az alkotások keletkezéstörténetével kapcsolatban.
Az előadást követően Éltes Barna, Sárosi Csaba és Vetró András meghívott képzőművészek fognak válaszolni az általuk létrehozott Csoma ábrázolásokkal kapcsolatos kérdéseinkre."
– osztotta meg elöljáróban Jánó Mihály művészettörténész, akivel az esemény kapcsán készített interjúnk itt tekinthető meg.