A 35. Csoma Napok ünnepi megnyitóján Ferencz Éva, egyesületünk elnöke személyes hangvételű, inspiráló beszédben idézte meg a hagyományteremtés és értékőrzés mélységeit. Kőrösi Csoma Sándor öröksége, a közösség ereje és az alkotó szabadság kettőssége szőtte át gondolatait – mindazt, ami az elmúlt 35 évben a rendezvénysorozat és egyesületünk szellemiségét meghatározta. Olvassák el teljes beszédét az alábbiakban.
Jó néhány éve hagyomány már, hogy a Csoma Napok egyik fénypontját, a Csoma képzőművészeti tárlat megnyitóját használjuk arra, hogy bemutassuk a konferenciakiadványunkat. Tesszük ezt egyrészt azért, mert a rendkívül gazdag program egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy külön programpontot biztosítsunk a könyvbemutatónak, másrészt meg azért, mert a tapasztalat azt mutatja, ezen a rendezvényen olyan közönséggel találkozunk, amely fogékony a kultúra mindennemű termésére, így arra is, ami a 2024-es tudományos konferencián elhangzott.
Idei kötetünk a Kőrösi Csoma Sándor – A magyarok és Európa címet viseli, ez volt ugyanis a tavalyi konferenciánk témája.
A meghirdetett téma apropóját az adta, hogy tavaly éppen 240 éve született Csoma, és 200 éve kezdett hozzá a tibeti-angol szótárához és grammatikájához. Csoma, aki a magyarok keleti őshazájának keresésére indult, végül életműve által az egyetemes tudománynak tett óriási szolgálatot: szélesre tárta kelet és nyugat kapuit. Mi, magyarok e két világ határán, ma is sok tekintetben mikor híd- mikor komp-ország vagyunk, annak minden előnyével, hátrányával, s olykor bizonytalanságával. Tudományos konferenciánk címét és témáját ezért 2024-re így fogalmaztuk meg: vizsgálják meg, mi az, ami minket nyugattal, s ezen belül Európával összeköt, és van-e, ami szétválaszt. Ebben a témakörben vártuk a Csoma-kutatás legújabb eredményeit, s a témakörhöz kapcsolható előadásokat a tudomány minden területéről.
Az elhangzott előadások, szám szerint 30, szerkesztett formában, négy fejezetbe csoportosítva kerülnek az olvasó asztalára. A négy fejezet: a Csoma-kutatás, illetve Csoma nyomdokain, magyarságkutatás, nyelvészet és néprajz témaköreiben tartalmaz írásokat visszatérő és új szerzőktől. Külön öröm számunkra, hogy olyan szerzők is küldtek írásokat, akiket a fizikai távolság, az életkor, vagy az egészségi állapot távol tartott a konferenciáról. Szeretettel ajánljuk ilyen tekintetben dr. Bárdi László, dr. Aradi Éva, vagy Obrusánszky Borbála írásait, illetve az évforduló jegyében Flórián Csaba Duka Tivadar életét, munkásságát bemutató tanulmányát. A visszatérő témák mellett számos új szempont, kérdésfelvetés, kutatásra váró téma, bizonyításra váró megállapítás, újabb és újabb jövőbeli alapos vizsgálatra érdemes adat bukkan fel a kötet lapjain.
Külön értéke a 2025-ös kötetünknek, hogy az előszó helyett Gazda József, tiszteletbeli elnökünk, és évtizedeken át szerkesztőnk Visszatekintőjét olvashatjuk (lásd lennebb), s ugyancsak büszkeséggel tölt el, hogy a kötet borítóján egy eddig kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert Csoma-ábrázolás látható. Néhai Bodosi Dániel baróti festőművész munkáját a család bocsájtotta rendelkezésünkre, amit ezúton is hálásan köszönünk.
Bízunk benne, hogy sokunk épülésére szolgál ez a kötet, melyet itt helyben … lejért lehet megvásárolni. Szeretettel ajánljuk mindenkinek.
Meghívó - ismertető: Csoma Tárlat
Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ, Kovászna Város Önkormányzatával, a Kovászna Városi Művelődési Házzal, a kovásznai Kádár László Képtárral és a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népiskolával együttműködésben, „Kelet-Európa” címmel hirdette meg az idei Csoma Napok hagyományos képzőművészeti pályázatát. A beérkező munkákat háromtagú szakmai zsűri bírálta el: Kányádi Iréne művészettörténész, Ütő Gusztáv képzőművész és Berze Imre szobrászművész.
Kiállításmegnyitó 2025. április 10., csütörtökön, 18 órától
Helyszín: Kádár László Képtár, Kovászna
Megnyitja: dr. Kányádi Iréne, művészettörténész
Kiállítók:
Ábrahám Imola, Ábrahám Jakab, Albert Levente, Bács Emese, Balajti Károly, Berei Brigitta, Biró Borbála, Bugyi István József, Burus Botond, Fazakas Barna, Fazakas Gyula, Fekete Zsolt, Finta Kincső, Forró Ágnes, Fuci Anita, Hompot Andrea, Jaeger Tibor, Kala Dávid, Kerekes Emőke, Kövér György, Lőrinczi Inez, M. Lovász Noémi, Miklossy Mária, Nagy Attila, Nagy Dalma, Pál Eszter-Evelin, Pető Hunor, Puskai Sarolta, Siklódi Fruzsina Erzsébet, Székely Géza, Szepessy Béla, Torkos Márk Erik, Toró Attila
A kiállítás-megnyitón az alábbi elismeréseket osztják ki:
- "A legjobbnak ítélt mű" alkotója Szentimrei Judit-díjban részesül, 2026-ban egyéni tárlattal mutatkozhat be a kovásznai közönségnek, valamint 2500 RON pénzjutalmat kap.
- "A meghirdetett tematika szellemiségét legjobban kifejező alkotás" szerzője Kőrösi Csoma Sándor-díjat kap, a díjjal járó pénzjutalom szintén 2500 RON.
Az eseményen közreműködik a kovásznai Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központ SICTON együttese. Vezető: Kolozsi István.
Az eddigi 33 kiadás résztvevői, katalógusai
Konferencia-kötet
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola 2024-es konferencia-előadásainak szerkesztett változatát tartalmazó kötet.
A borítón Bodosi Dániel Kőrösi Csoma Sándor Zanglában című olajfestménye látható (olaj, rétegelt lemez, 75x52 cm, 1984).
Megnézem az előadások videófelvételeit! A kötet szerzői, témái:
- Flórián Csaba: Duka Tivadar (1825-1908) emlékezete
- Török Zsolt Győző: Kőrösi Csoma Sándor és a felvilágosodás földrajza Európában: térképes időutazás
- Oláh-Gál Róbert: Herepei Ádám Historia Patriae c. jegyzetéről, Kőrösi Csoma Sándor történelemtanárának leckéje
- Lezsák Gabriella: A magyar népnévről az írott források tükrében
- Bakk István: Magyarország történelmi hatása Európára
- Csisztay Gizella: A lengyel és a magyar ellenzék kapcsolatai 1980-1990
- Mandics György: Magyarok a Jenyiszej partján
- Tisza András: Az özönvizek balladája
- Sudár Balázs: Madzsgarok a térképen. A muszlim geográfia és a korai magyarok
- Sántha Attila: Magyarország keleti határa a tatárjárás előtt, valamint a tatárok Moldvából való 1345-ös kiverése után
- Csáji László Koppány: Honfoglalás és művészet (egy új perspektíva)
- Ambrus Tünde: Székely falutízesek Európa térszerkezetében. A legkeletibb nyugat és a legnyugatibb kelet település-specifikumainak talentuma és ösztönző szerepe a XXI. század küszöbén
- Pozsony Ferenc: Székely népi kultúra Kelet és Nyugat között
- Orisek Márta: Spirituális szimbolika a néphagyományban
- Bernád Ilona: Amit népi egészségkultúránk- és gyógyászatunk adott Európának. Kőrösi Csoma érdeme a Tibeti Hagyományos Orvoslás megismertetésében, a tibeti gyógyászat kapcsolata hagyományos orvoslásunkkal
- Gucsik Arnold: A hokkaidói ainuk hiedelemvilágának lehetséges kapcsolódási pontjai a magyar kozmikus-archaikus hitvilág egységéhez
- Bérczi Szaniszló: A gondolkodás átalakulása a beszéd kiformálódása nyomán
- Kalmár István: Tennivalók: Kalmár György életműve
- Záhonyi András: Mezopotámiai (sumer, akkád) írásemlékek és értelmezéseik
Az alábbiakban egyesületünk alapító elnöke, jelenlegi tiszteletbeli elnöke, Gazda József előszavát adjuk közre:
Gazda József: Visszanéző
(Előszó helyett)
Visszanézek az időkbe…
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület 2025. március 7-én 35 éve múlt létrehozására s arra a több mint egyharmad századra, mióta egyesületünk működik.
A „tisztázás” szándékával kezdem:
Kőrösi Csoma Sándor emléke ápolásának a feladatát nem mi választottuk, tűztük célunkul, azt mint feladatot a szülőföldtől kaptuk. Nem lehetett a mi akaratunk, hogy ő itt született meg, innen indult el egy önként felvállalt küldetést teljesíteni. De ha ez így történt, itt tette első lépéseit azon az úton, mely az egyetemes nagyságba torkollott, a szülőföldnek kötelességszerűen kellett felvállalnia az ő emlékének az „örök fénybe” helyezését, annak ápolását.
A feladat hát ránk rovatott, s úgy vált mindennapjaink részévé, annak teljesítése folyamatossá, illetve folyamattá, hogy azt a sorsunktól kaptuk. És – hadd fűzzük rögtön hozzá – ajándékként is.
Most pedig emlékezem…
Elindulok az eltűnt idők nyomában. József Attila verssorai jutnak eszembe:
Így iramlanak örök éjben
kivilágított nappalok,
s én állok minden fülke-fényben,
én könyöklök és hallgatok.
S ahogy ezt teszem, megbizsereg a testem és a lelkem is. Úgy is mondhatnám: megtisztelő feladatot kaptunk azzal, hogy ide vetett, vagy ezt tette a mi szülőföldünkké is a mi sorsunk, ahol ő született. Ide, arra a földre, mely őt adta, s melyről ő elindult.
És ennek a terhét – mely valójában szent teher volt – vállalni, vinni gyönyörű is volt! Felemelő és lelket gazdagító. Hálát adhatunk – és adunk is – ezért Istennek. És azért is hálát adhatunk, hogy diktálta a cselekvés útját, módozatait is.
Ahogy ez lehetővé vált – mert évtizedeken át, a romániai kommunizmus sötét korszakában, sőt: már Trianon óta itt bűnnek számított a magyarságunk s ezzel nagyjaink emlékének az ápolása is –, lépnünk kellett, és mi rögtön el is indultunk.
Egyik első lépésünk az egyesület megalakítása volt. Az 1990 márciusában keltezett jegyzőkönyvet 37 személy írta alá. Ezzel megszerveződött az az indítványozó csapat is, mely az ezzel járó munkák tömkelegét is felvállalta. S ekkor, a megalakulásunkkor határoztuk el, hogy nagy szülöttünk emléke ápolásaként minden év áprilisában, születése és halála napjai tájékán (a mindenkori húsvét enyhén függvényévé tette azok pontos rögzítését), minden évben rá emlékező, az ő nevével fémjelzett Kőrösi Csoma Sándor Napokat tartunk. A város – és az ekkor már adminisztratívan hozzá tartozó egykori szülőfalu, Csomakőrös – ünnepi napjait. Ezekre meghívtuk a magyar diplomácia képviselőit, a testvérvárosaink küldöttségeit, kulturális csoportjait is, így az emlékünnepségek már első lépéseikkel átnyúltak a határainkon is.
És hogy ezek ne csak az ő személyére, hanem az egyetemes jelentőségű munkájára, tevékenysége tanulmányozására, kutatására, annak tudományos feltárására, sőt, áttételesen: a kik vagyunk, honnan jöttünk? kérdéskörre is kiterjedhessenek, már kezdetekkor tudós kutatókat is meghívtunk rendezvényeinkre, s elindítottuk tudományos konferenciáink sorozatát is. Melyek célja volt: ösztönözni az őáltala felvállalt problémák kutatására s ezzel továbbadni a fáklyát.
Így válhatott a Csoma életútja, tudományos tevékenysége és ahhoz kapcsolódóan a magyarság és a keleti népek múltja kutatásának zarándokhelyévé Csomakőrös és Kovászna. S így a kutatásokat ösztönző szellemi központtá is. A Kárpát-medencének és a világnak (Franciaországból, Kanadából, Svájcból és Finnországból, Kínából, Japánból, Amerikából, Mongóliából és Oroszországból is voltak előadóink) a magyar múlt és annak különböző ágazatai s az azokhoz kapcsolható egyetemesség – őstörténet és genetika, régészet, nyelvészet, íráskutatás, hittudomány, népművészet és folklorisztika – neves kutatói válaszoltak igennel hívásunkra, s ezzel továbbadtuk-éltettük, ösztönző erővé tettük a Csoma-szellemiséget. A konferenciáinkról sorozatosan, 1998-tól évente jelentek meg a köteteink, melyekkel épp az idén túlléptük a 30-at, s ezzel egy egyedülálló kutatási lehetőséget teremtettünk a jövő nemzedékei számára is. Eddig 278 szerzőnek 821, s ha az ugyancsak általunk szerkesztett Az Ige című folyóiratban megjelent, e témákhoz kapcsolódó írásokat is ide vesszük, 855 dolgozatát, tanulmányát jelentettük meg.
Jelen könyv révén ehhez újabb 5 szerző és 5 írás adatik hozzá.
Hogy vállalt küldetésünket teljesíteni tudjuk, egy egész csapat dolgozott együtt, segítette egymást. Küzdöttünk az anyagiak biztosításáért – ennek a módját az adott korszakok lehetőségeihez kellett igazítanunk, hiszen a kezdeti időben még a pályázati rendszer sem volt kialakulva. Így kellett megtalálnunk a szponzorokat, sőt: még a magántámogatókat is, kovásznai polgárokat, akik otthonukba fogadták a vendégeket, hogy szervezhessük a konferenciákat és az évközi előadásokat, biztosíthassuk vendégeink ellátását, programjuk megszervezését. Már a korai időben, 1994-ben célul tűztük Csomakőrösön emlékház – a szülőház vélt mása –, Kovásznán emlékközpont létrehozását. Az ezekért való harc, három évtizedes küzdelem ismertetése külön fejezet lenne.
Mindennek hála: az 1990-es újszülött növekedett, s elérte a felnőttkort. Híre terjedt, a Kárpát-medence egyik jelentős intézményévé nőtte ki magát.
S hadd fejezzem be ezeket a sorokat ezzel a tömör vágy-mondattal:
Éljen tovább!
Gazda József
Digitális könyvtár: konferencia-kötetek
Április 8. – Ünnep számunkra is.
Ma ünnepli születésnapját egyesületünk elnöke, Gazda József – erdélyi magyar író, művészeti író, szociográfus, tankönyvíró, tanár, művelődésszervező. Nekünk: közösséget építő mester, a szelíd tekintet mögött makacs következetességgel őrzött értékrend példája. A 35. Kőrösi Csoma Sándor Napok küszöbén állva különösen fontos számunkra ez a pillanat.
Hiszen ő az, aki évtizedeken át nemcsak szóban, hanem tetteiben is hitelesen képviselte azt az örökséget, amelyre a rendezvénysorozat épül. És amelyet mindannyian kiolvashatunk az idei konferencia-kötetünk Általa írt előszavában, a Visszanézőből is.
Egy csendes virágcsokor – és egy hangos köszönet mindazért, amit az erdélyi magyar kultúra és a közösség érdekében tett.
Tisztelettel és szeretettel köszöntjük! Isten éltesse, Jóska bácsi!
Gazda József Fotó: Ferencz Éva