A 35. Csoma Napok keretében avattuk fel Kovásznán Szervátiusz István Életfa-szobrát, amelyet a szombathelyi Tibet Klub adományozott népfőiskolánknak, és amely mostantól a Csoma Emlékközpont auláját díszíti. Köszönet érte!
Levél a szlovéniai Hodosról - elhoztuk a Szervátiusz István Életfa-szobra születésének történetét. Az adományozó szombathelyi Tibet Klub vezetője, Eöry Beáta összefoglalóját, amely a szobor alkotója, a Kercaszomoron élő Szervátiusz István (1960, Kolozsvár) megformálással kapcsolatos gondolatait is tartalmazza.
Az avató ünnepségen Szathmári Botond tibetológus mondott az Életfa szimbolikájáról szóló ismertetőt, valamint közreműködött a Kikap-csolsz! katolikus ifjúsági zenekar. Az Életfa leleplezői Kovásznán Ferencz Éva elnök és Balogh Zoltán alelnök voltak. Köszönet az adományért a Tibet Klub tagjainak, létrejöttéért az alkotónak!
Felkeresésünkre, Eöry Beáta, az adományozó Tibet Klub vezetője, összefoglalta az Életfa-szobor történetét, valamint az alkotó, Szervátiusz István gondolatait is tolmácsoltja az alábbiakban.
Az Életfa-szobor megszületésének története
"Nyomon követem a 35. Csoma Napok rendezvénysorozatot, nagyon örülök, hogy a legjobb helyre kerülhet a szobor. Igyekszem a lényeget összefoglalni, rólunk, a szobor megvalósításáról.
Egy kis baráti társaság alakította meg a Tibet Klubot 5 évvel ezelőtt Szombathelyen, azóta is így működünk. Azonos az érdeklődési körünk, ez pedig két alapon nyugszik: Kőrösi Csoma Sándor, valamint a tibeti hagyományok.
Igazi csapatmunkában tevékenykedünk, általában kéthavonta találkozunk, amikor rendezvényt szervezünk, persze napi kapcsolatban vagyunk egyébként.
Legelső nagy rendezvényünk négy évvel ezelőtt a Kőrösi Csoma Sándor Emléknap volt Szombathelyen. Ott mutatta be először prof. dr. Török Zsolt Győző tanár úr Csoma útját korabeli térképek segítségével - úgy tudom, tavaly volt ez a kiállítás a Csoma napok rendezvényén is.
Török Zsolt Győző tanár úr hivatkozott előadása - a Csoma240 konferencián. Megnézem az idei előadókat!
Tehát már négy éve megfogalmazódott bennünk, hogy Kőrösi megérdemelne egy emléktáblát Szombathelyen, majd továbbgondolva, egy jóakarónk említette, hogy jobb lenne kopjafát készíttetni. Ezen felbuzdulva kerestem meg Szervátiusz István művész urat Kercaszomoron, akitől én nem messze élek itt, Szlovéniában, Hodoson.
István rögtön elvetette a kopjafa ötletet, ezért én teljes mértékben mindent rábíztam, hiszen ő egy fantasztikus művész, fantasztikus gyökerekkel.
Mivel a legelső pillanattól kezdve közadakozásból gondoltuk a megvalósítást, ezért az idő nem sürgetett minket.
Eőry Beáta felvételei
István megálmodta az emlékművet, mi pedig gyűjtögettünk, úgy mondanám, szép lassan haladtunk, de magabiztosan a megvalósítás felé. Sok munka, rendezvények, beszélgetések, csalódásokat se nélkülözve, végül célul tűztük ki a 2024-es évet, Csoma 240 éves évfordulóját.
Nekünk a tudós volt fontos ebben, és a mi kötődésünk az, hogy neki köszönheti a világ a tibeti-angol szótárt, írt Tibetről, életútja mindenképp kötődik Tibethez, tehát nekünk kötelességünk emlékét ápolni.
A Tibet Klub tagjai és támogatói ezzel a szoborral kifejezik tiszteletüket, hálájukat azon rendkívüli tudós előtt, aki mindannyiunk számára példakép életével, munkásságával, lelki nagyságával. Szeretnénk, ha az utókor is méltó becsben tartaná emlékét, ezért fontos a szobor.
Az életfa motívumban pedig a múltunk, jelenünk, jövőnk, a hitvallásunk megjelenik.
Kovászna számunkra szívet melengető helye ennek a szobornak, és megtisztelő számunkra, hogy Ferencz Éva az Egyesület vezetője szeretettel fogadta felajánlásunkat, így örök hálával tartozunk az egész Egyesületnek mindenért. Művész úrral mindig mindent megbeszéltem az első pillanattól kezdve, és a legfelemelőbb érzés, hogy egyetértettünk abban, hogy a Kőrösi Csoma Sándornak dedikált szobor ennél méltóbb helyre nem is kerülhetett volna.
A rendezvény-sorozathoz sok sikertkívánunk!
Eöry Beáta, Szombathely
A Tibet Klub legutóbbi programján, Nagyrákoson
Az alkotó, Szervátiusz István gondolatai
Szervátiusz István (1960, Kolozsvár)
"Nagyapám [Szerk.megj. Szervátiusz Jenő, Kolozsvár 1903. július 4.- Budapest, 1983. szeptember 15.] faragott egy szép Csoma Sándor domborművet, apám [Szerk.megj. Szervátiusz Tibor, Kolozsvár, 1930.július 26.- Budapest, április 25.] faragott egy Csoma Sándor szobrot, én így azt mondtam magamban, hogy Csoma Sándor egy szobrot érdemel ami több, mint egy kopjafa.
Akkor gondolkodtam el azon, hogy senki nem ismerte személyesen Csoma Sándort. Viszont itt maradt velünk munkássága. A törekvései, céljai, vonzódása belső Ázsia iránt, ahol helyesen, a mi őseinket sejtette. Azért indult el, hogy ennek utánajárjon, bizonyságot szerezzen hun, szkíta eleinknek.
Én ezt a vonalat akartam megragadni. Ehhez használtam fel a hun, szkíta szimbólumokat. A munka műfaja életfa, ami Kőrösi Csoma Sándornak van ajánlva az általa keresett őseleink formavilágából merítve. Ezt tartottam méltó megemlékezésnek méltatlanul alulbecsült tudósunknak. A szobor székelyföldre kerül, azok közé akik magukat a hunok leszármazottainak tartják. Kovásznától nincs messze Zabola ahol üknagyanyám született."
Az Életfa-szobor létrejött:
- Dr. Kiss Anna
- Eöry Beáta
- Királyné Török Enikő
- Lugossy Piroska támogatásával, valamint a Tibet Klub rendezvényein gyűjtött adományokból.
Mindannyiuknak szeretettel köszönjük!
Fellapozom a 35. Csoma Napok programját!
